Vers új ismerős

Összes vers egy lapon – József Attila összes versei | MEK

vers új ismerős

Pilinszky János költészetének értelmezői általában két, egymástól eléggé élesen elhatárolható korszakot különböztetnek meg a költő pályáján. Vannak a korai, többnyire klasszikus strófaszerkezetet, a nyugat-európai formavilágot követő, viszonylag elég nagy időközökben, majd egyre ritkábban született versek, a Trapéz és korlát, a Harmadnapon, a Nagyvárosi ikonok darabjai.

Vörösmarty Mihály: KEMÉNY SIMON | Verstár - ötven költő összes verse | Kézikönyvtár

És amikor a költőt már-már a teljes elhallgatás fenyegette, a hetvenes évek elején, egyszerre hangot és formát vált, és pályáján kibontakozik egy bőven termő évtized, a Szálkák korszaka, amikor a szabad vers formavilágában — a korábbi évekhez képest — hihetetlen gazdagságban íródnak versei. Mindezt nem azért idéztem föl, hogy a legcsekélyebb mértékben is értékbeli különbséget állítsak föl a költői pálya két korszaka között.

Vannak, akik az első korszak verseit hangsúlyozzák, emelik ki és méltatják magam is inkább ehhez a vers új ismerős húzokés vannak, akik azt mondják, hogy a Szálkák nem elerőtlenedést, feloldódást, hanem éppenséggel kiteljesedést és betetőzést jelentenek Pilinszky lírai világában.

Demjén Ferenc - Honfoglalás

Amiért Pilinszky példájára vers új ismerős, nem több, csupán annak a — nevezhetjük akár esztétikai közhelynek — fölelevenítése, hogy önmagában sem a költő termékenysége, a versek megritkulása vagy megszaporodása, sem a verstestek formája, terjedelme, a versek sorszáma nem értékmérő, egy lírai pályának legföljebb kísérőjelensége, az elemzés figyelmet érdemlő kvantitatív tényezője, ami a költői minőséget önmagában nem dönti el.

A Se fény, se kegyelem az ban született költő — ha jól számolom — nyolcadik kötete. Makay Ida pályája az ben megjelent Lengő fényhidakban indult, neve Bertók Lászlóéval és Galambosi Lászlóéval együtt tűnt föl, majd az elmúlt csaknem négy évtizedben rendre-sorra napvilágot láttak önálló kötetei.

Azt nem mondhatni, hogy a ma is Véménden, édesanyjával egyedül, visszahúzódva élő, hosszú évtizedekig falusi iskolában tanító költőt akár a könyvkiadás, akár vers új ismerős kritika, akár a megbecsülés irodalmi díjak!

Megjelenő köteteiről a kritika általában — ahogy mondani szokták — jókat írt, költészetével elismeréssel foglalkozott, sőt volt méltatója, aki Makay Idát az Újhold utolsó költőjének, az újholdas líra avatott folytatójának mondta, bár nevét és írását hiába keressük abban a versgyűjteményben, amely ben e líraszemlélet súlyát és továbbélését harminc költő száz versével Az Újhold-kör költészete című antológiában máig kívánta dokumentálni, és ahol például Rakovszky Zsuzsa vagy Székely Magda versei természetes módon simulnak a kötetbe.

De most nem erről, e költészet családfájáról, csupán Makay Ida egyetlen kötetéről van szó.

vers új ismerős

A Se fény, se kegyelem tagolatlan, egyetlen tömbből faragott verseket tartalmaz. Míg korábban, ha nem is túl gyakran, szabályos versszakokat használt, most az egész kötetben csupán néhány sorkihagyással tagolt verset találunk. A verstestek terjedelme is megváltozott, megrövidült. A kötet leghosszabb régi! A kötet első pillantásra igen tudatosan megkomponált. A három ciklust, vagyis az egész kötetet két vers keretezi, egy amolyan prológusnak szánt darab vezeti be, és az egész kompozíciót egy új költemény vers új ismerős le, vagyis a kötetben vers új ismerős vers található.

Amióta Ady és a nyugatosok nyomán általánossá vált a verseskötetek ciklusokra történő beosztása, a versanyag elrendezésében, a kötetkomponálásban a hangulati-tematikai elv vált nálunk uralkodóvá.

Így kerülnek egymás mellé a rokon élménykörből fakadó versek, így erősítik föl egymást egy kötet versei, így tud többet mondani egy verseskönyv, flirt rák, hím a külön-külön publikált versek véletlen egymásutánisága, matematikai összege.

A Se fény, se kegyelem szerkezetében ilyen rendező elvet, az olvasó hosszas tűnődés, olvasgatás, előre-hátralapozás után sem talál.

vers új ismerős

Itt nem egymást magyarázzák, értelmezik, erősítik, legföljebb ugyanazt mondják, ismétlik az egymást követő versek. A kötetnek ez a tulajdonsága mind hangban, mind gondolatiságban roppant homogenizáló erőt ad, de teljesen fölöslegessé teszi a versek ciklusokra történő tagolását, illetve a versanyag nem a meglevő tagolást sugallja.

A költő versvilága ma erre az egyetlen élményre redukálódott. Míg Makay Ida költészetében korábban jelen volt egy teljesebb élet és egy teljesebb valóság, a környezet, a természetélmény, a tárgyi és az emberi világ, jelen voltak az emlékek, a portrék, a költészet kérdései, az ars poeticák és korábbi köteteiben e témák külön és érvényes ciklusokat is alkottakaddig a jelen kötet versvilága szűkült és mélyült, lírájában a veszteség szólama fölerősödött.

Ez a hang a vers új ismerős, a költő egyre inkább önmagára koncentrál, jóformán csak a szerelemről, az elmúlásról, a halálról beszél. A kötet verseinek erre az egyetlen témára leszűkített jellegét érzékelve eszünkbe juthat Szabó Lőrinc nagy versciklusa, A huszonhatodik év, de azonnal azt a különbséget is látnunk kell, ami ezt a szigorúan megkomponált, formailag is egységes, ugyanakkor dikcióban és hangban roppant változatos műegészt Makay Vers új ismerős formailag lazább, megszólalásban egyneműbb versvilágától vers új ismerős.

Ez az élmény persze korábbi köteteiben is jelen volt, éppen ez adja meg lírájának egyneműségét, homogenitását. Makay nem fejlődő, nem változó, nem állandóan megújuló, nem folytonos metamorfózisban élő költő, és minden bizonnyal maga is ezt hangsúlyozza azzal, hogy új könyvének élére legelső önálló kötete, a Mindörökké egyik versét állítja, és egy másik korábbi versét is Sodródom vers új ismerős és új címmel A Styx torkolatában szerepelteti.

Ami persze önmagában nem kifogásolható, bár ez nem Pilinszky ismert kötetkomponáló gesztusa, és talán az újraközlést is jelezni kellett volna az új kötetben, fölfedezését nem az olvasó, illetve a kritikus alvó vagy éber figyelmére bízni.

Új ismerős

A kötet központi élményének fölismerése után — a meglevő beosztás helyett — egy másféle szempont kínálkozik a tájékozódáshoz, a versanyag elrendezéséhez. Ez az elv a költői én és a vers viszonya, a lírai szubjektum jelenléte a versben. Ha ezt tartjuk szem előtt, akkor vannak a kötetben olyan versek, lírai monológok, amelyekben egyedül vers új ismerős lírai én, az alanyi költő áll előttünk, a vers önarckép, vallomás, önfeltárulkozás Ide sorolnám a kötet néhány 4 önmegszólító versét is, ahol a költő tegezve szólítja meg önmagát.

A tendencia érzékeltetésére, mondandónk alátámasztására azonban alkalmasak az adatok. A kötet elemzésében a továbbiakban is fontos szerepet szánunk a számoknak, a mennyiségi mutatóknak. Valamely verseskötet méltatása négy-öt flekken nem túl nehéz kritikusi feladat. Nem ezt az utat választottuk. Azért is, mert ilyen típusú elemzéssel Makay Ida megjelent nyolc önálló kötete ellenére az irodalomkritika mindeddig adós maradt. Ne riadjunk meg a szótól. Gondoljunk inkább a magyar verselmélet-történet élén álló munkára, Csokonai tanulmányára: A magyar verscsinálásról közönségesen.

Az esztétikai minőségnek nem vers új ismerős az egyetlen kritériuma, de erről is megismerszik a vers. Vers új ismerős miatt a hivatkozásoknál nem a verscímeket, hanem a kötet oldalszámait idézzük. A verstest fölépítésében a költő lemond a strofikus szerkezetről. Ugyanakkor a kilenc sorból álló költeményeknél a sorok tartalmi-gondolati tagolásában, valamint a rímképletekben fölfedezünk bizonyos törvényszerűséget. Mégpedig azt, hogy két vers új ismerős egység egyetlen — többnyire tartalmilag is hangsúlyos, e szerkezettel kiemelt — sort fog közre Vannak versek, ahol a verskezdés azonossága lep meg.

Vannak versek, amelyek ugyanazzal a képpel záródnak. Továbbá kedveli a keretes formát, amikor a néhány soros verstestben a nyitás és a zárás motívumai megegyeznek A versek legmeghatározóbb mondattípusa az egyszerű mondat, a tőmondat és a hiányos mondat.

A gondolatot megtöri, az összetartozó mondattagokat ponttal választja el egymástól. Ezáltal stílusa kopogóvá válik. Egyetlen gondolatból így lesz két sort kitöltő három mondat.

vers új ismerős

Főként a vershangulat megteremtésénél, az első hangok leütésénél, a verskezdéseknél kedveli ezt a megoldást. Vaspánttal zárva. Üres meder. A mondatokból a költő legszívesebben az igei állítmányt hagyja el, és a mondatok vers új ismerős anyagát a névszók határozzák meg. Köztudott, a nominális stílus statikus hatást kelt. Az igétlen, hiányos mondat, a névszói stílus számos versére jellemző. Vannak hat-nyolc sorból álló költemények, amelyekben egy, legföljebb két igei állítmány fordul elő.

A költemény stílusának meghatározó elemei a névszói bővítmények, a fölsorolás E versnyelv kedvelése mögött alighanem okkal sejtjük Pilinszky költői hatását.

A hiányos mondat mellett Makay Ida másik kedvelt mondattípusa a kérdő mondat.

Vörösmarty Mihály: KEMÉNY SIMON

A sűrű, egyetlen versen belül gyakori, egymásra záporozó kérdések erőteljes érzelmi hatást váltanak ki. Van vers, ahol kilenc sorban hét kérdés fordul elő Parázsló máglya.

Leírás Leírás A jó vers szavainak zöme hétköznapjaink szókincséből való. Ezek az ismerős szavak itt nem ünneplőben, de váratlan tisztaságban sorakoznak elénk, szinte születésük örömében, menten a megszokás, a hazugság szennyétől, kopásaitól. Bővebben Recenzió Jelenits István előszava a könyvhöz Mitől jó egy vers? Megbízható anyagból épül.

A versek nyelvi anyagának legmeghatározóbb stíluseleme a tagadás. A megkettőzött tagadás már ott van az egész kötetnek címet adó vers címében Van ötsoros verse, amelyben négy tagadószó fordul elő Vegyük mindehhez a versek szóanyagát.

Ismerős újszerűség

Pilinszky azt szokta mondani magáról, hogy költészetének szókincse azért roppant szűk, mert egy dadogó nagynénitől tanult meg beszélni. Ez persze legenda. Sokkal valószínűbb, hogy a gyermek Pilinszky tanította-tanítgatta beszélni a beszédhibás rokont. Pilinszky nyelve, szókincse nagyon is változatos, nyelvi eszközökben, képekben gazdag.

Ám ha van verseskötet, amelynek szóanyaga nagyon szűk és meghatározott körből merített, akkor Makay Ida legújabb verseskötete ilyen. A versek szóanyaga nemcsak egy erőteljesen körülhatárolható szómezővel határos, hanem ez a szóanyag a versekben minduntalan ismétlődik. A szóanyag egyik rétege a természet, a világegyetem, a napszakok fogalomkörét érinti.

A Naphoz kapcsolódó fogalmak: láng, fény, lángol, fénylik, izzó, égő, vakító; az éjhez, éjfélhez, éjjelhez kötődő fogalmak: sötét, sötétlik.

Géczi János verse Noha Marno János új kötete terjedelmét tekintve az életmű többi darabjától eltér jóval meghaladja azokéta benne megjelenő versformák a korábbi művek jól is­mert tendenciáit idézik fel. Például a Szereposzlás egy marnói 14 sorossal indít. A Fel­legjárásban megjelenő 12 soros, versszakokra nem tagolódó költemények, amelyek a Daiadalban és a semmi esélyében válnak egyeduralkodóvá, bővülnek majd a Kairosban és a Hideghullámban 14 so­rossá. Helyenként azonban némileg nő, vagy éppen csökken a strófa terjedelme.

Gyakran egyetlen versen belül párosan szerepelnek az előbbi fogalmak: nappal—éjszaka, Nap—Hold, ég—tenger, virrad—alkonyul, forognak—állnak, izzik—fakul, napszak—évszak. A párhuzamosságot más fogalmakkal kapcsolatban is kedveli: fent—lent, veled—velem. A szóanyag másik rétege az elmúlás, a befejezettség, a bezártság érzetét kelti.

Csatázva partjain huzódik két sereg. Egyik hazát hagyott, hogy dúljon idegent, Másik belföldi had s csatái tárgya szent. Eljöttek oldani rabláncra vert rokont, Szivökben a boszút hordván s a drága hont. S tovább tovább megyen téren, tetőn a had, Holtakkal hintve a virító tájakat.

Leggyakrabban leírt szava: halál, csönd. Ezekhez kapcsolódó fogalmak: holt, temető, temetés, sziget, magány.

Talált sorok

Mindegyik a tagadást, a hiányt, az értékvesztést hangsúlyozza a tagadószók már korábban említett sűrűségével. A leggyakrabban használt jelző: sötét. Ezzel rokon szószerkezetek: tört fák, üszkös lepkék; vers új ismerős testek, szenesült tetem — két rövid versben Egyetlen versben is gyakori a szóismétlés: géz Az ismétlés a kötet szóanyagának legszembetűnőbb vonása: szavak, kifejezések ismétlése egyetlen versen belül, és szavak, kifejezések ismétlése több versben.

Az utóbbira példa, arra, hogyan kerül bele egyetlen kép az árnyaknak nincsen arca három különböző versbe, a következő. Metaforái, költői képei gyakran megállítanak.

Kemény, erős és eredeti kép. Ugyanakkor a versekben sok az eredetinek éppenséggel nem mondható kép: csillaghullás Visszatérő kép a tükörmetafora 9. Gyanítható, hogy a költő is fölfigyelt vers új ismerős a motívumok ismétlődésére, hiszen egy vers új ismerős kötetében, a Hamu, márványban már egyik versének címe alá írta: Változat.

Mondhatná valaki, hogy ez a nyelvi monotónia, a versmotívumoknak ez az ismétlődése a lírai világkép redukciójának, egyetlen témára történő koncentrációjának a következménye. Ez a megfelelés, illetve parallelizmus azonban nem szükségszerű. Említettük már Szabó Lőrinc nevét és versciklusát, és hivatkozhatunk világirodalmi példákra. Akár az istendicséret kifejezésének nyelvi változatosságára a zsoltárokban, akár az Énekek énekében megfogalmazott szerelmi élmény férfiak megismerni kérsz gazdag megjelenítésére gondolunk, az egyhangúságnak, a nyelvi redukciónak nyomát se leljük, helyette folytonosan az eredeti nyelv és a fordító szókincsének bőségét és árnyaltságát csodálhatjuk.

Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy e kötetben olyan költő áll előttünk, akinél nagy a versek között a rokonság, aki aránylag kevés eszközt használ, akinek jól körülhatárolható szókincse van.

Hogy a kritika eddig kellő súllyal nem figyelt föl Makay Ida költészetének erre a tulajdonságára? Annak elsősorban az az oka, társkereső lover. com csak általánosságban beszélt róla, méltatta és értékelte. Ha a folyóiratokban találkozunk verseivel, általában hat-nyolc rövid versét olvassuk. Költészetének tulajdonságai, a versírás technikai mozzanatai akkor nem ütnek át olyan élesen a versek szövetén.

De ha nyolcvanhét költeményét olvassuk el egyvégtében, akkor elfáradunk a versek szemléleti, fogalmi, szerkezeti, nyelvi és tipológiai rokonsága láttán.

  1. Kapcsolódó Cikkek
  2. Bazar ismerősének
  3. Táncoktatás egyetlen esslingen
  4. Madách-Mikszáth vers-és prózamondó verseny Archives - mkweb
  5. Люди почти всех цивилизаций со времен Рассвета нашли бы все окружающее совершенно привычным, но для Элвина и Хедрона это был иной мир.
  6. Спросил он у полипа, улучив момент, когда Хилвар исчерпал Ответ он предугадал почти .
  7. Elvált nő keres férfit házasság algéria

Az igazi kérdés azonban még hátravan. A titok megfogalmazására várnunk kellett eddig. A verselemek lehetnek nála külön-külön ismerősek, egyhangúak, a versegész mégis meggyőző, hiteles és érvényes. A verstípus, a versnyelv lehet monoton, de a belőle építkező vers új minőség. Mert ezek vers új ismerős versek külön-külön gyakran roppant drámaiak, hatalmas feszültség hordozói, és megdöbbentő hatást keltenek.

Nézzük meg közelebbről a kötet néhány erőteljes, szuggesztív darabját. Az alapkép, a csillaghasonlat ismerős, a szóismétlések messze, játék, itta párhuzamos alakzatok közel—távol, tér—idő a versenyelvet itt is átszövik, a költemény itt is töredezett mondatokból épül föl, ám a versegész erőteljesen hat és megrendít.

Olvassa el is