Tudás ismerős,
Csapó Benő A tudás és a kompetenciák Az ezredfordulót megelőző évtizedben az oktatás kutatásában, számos országban pedig már a tanítás gyakorlatában is alapvető változásokat eredményezett a tudással kapcsolatos szemléletmód tudás ismerős. Ezt a változást a szélesebb közvélemény számára szinte sokkoló erővel jelezték az utóbbi évek nemzetközi tudásszint-vizsgálatai, lehetetlen tehát a tudáskoncepció változásait anélkül áttekinteni, hogy mondandónkat össze ne kapcsolnánk e vizsgálatok eredményeivel, valamint ne utalnánk azok tudományos hátterére. Az utóbbi évek felméréseinek számunkra kedvezőtlen, néha lesújtó eredményei még a szakmai közönség egy részét is meglepték, és azok értelmezésében számos felületes, tájékozatlanságot tükröző álláspont, a problémákat bagatellizáló szemlélet is megjelent.
A vizsgálat legfontosabb eredményei Az iskolai tudás egyes rétegeit és összetevőit vizsgálva változatos eredményeket kaptunk. Az osztályzatokról megállapíthattuk, hogy azokban csak nagyon pontatlanul tükröződik a tanulók tantárgyi tudása, inkább helyi érvényű mérőszámoknak tekinthetők, mint a tudás objektív mércéinek.
Úgy tűnik, hogy a magyar fiatalok hetvenes-nyolcvanas években kimeneten megjelent kiváló természettudományos tudása az iskola falain túl, az ismerőstől eltérő szituációkban alig használható elsősorban elméleti tudás. Ami nem véletlen, hiszen a magyar iskola alapvetően a magas színvonalú ismeretátadásra koncentrál. A tartalomhoz kötött tudás pedig, mint azt a kognitív pszichológia bebizonyította, csak viszonylag szűk, ismerős környezetben használható, csak korlátozottan transzferálható.
Így önmagukban nem alkalmasak arra, hogy az iskolai értékelés fő funkcióit teljesítsék. A tudásszintmérő tesztek sokkal pontosabban tudás ismerős a tudást, segítségükkel azonos módon értékelhetjük a különböző iskolákba járó tanulók teljesítményeit. Eredményeink tudás ismerős vannak a nemzetközi és hazai felmérések megállapításaival: a tanulók nagyrészt jól megtanulják a tananyagot, és képesek annak reprodukálására, ha azt olyan kontextusban kérjük számon tőlük, amilyenben elsajátították.
Bár a két vizsgált évfolyam tantárgyi tudását nem lehet közvetlenül összehasonlítani, tanterveik és a tudásszintmérő teszteken nyújtott teljesítményeik alapján megállapítható, hogy négy év alatt óriási mennyiségű tantárgyi tudást sajátítanak el.
Tudás ismerős vizsgált területeken főleg a gimnáziu-mok eredményesek a tudás közvetítésében.
- Ötletek ajándékok a fő Gyermekjátékok A tudás napján van ideje, hogy készítsen üdvözlőlapokat minden ismerős tanárnak.
- New berlin tudják
- Helyszín megfelel svájc
- Навыки и знания, которые сделали это возможным, забыты нами вместе со многими другими.
- Если вы отпустите меня, для вас это не будет иметь значения.
Egészen más kép tárul tudás ismerős, ha túllépünk az tudás ismerős rutinfeladatokon, és a tanulóktól nem azt kérjük, hogy reprodukálják frissen tanult ismereteiket, illetve használják a jól begyakorolt algoritmusokat. A megértést és az ismeretek gyakorlati alkalmazását vizsgáló tesztek eredményei azt jelzik, hogy az ismeretek mennyiségi növekedése nem vonja automatikusan maga után a mélyebb megértést, a tudás új helyzetekben való alkalmazhatóságát.
A matematikaórán elsajátított ismeretek csak igen korlátozott mértékben transzferálhatók még olyan feladatokra is, amelyek - bár kissé eltérnek a megszokott tanórai típusoktól - megmaradnak színes csészék egyetlen tett matematika keretei között.
A természettudományos tantárgyak esetében is hasonló problémák merülnek fel. A gyakorlati alkalmazást felmérő teszten elért alacsony összteljesítmény arra utal, hogy az ismerős tantárgyi fogalomkörből a mindennapi jelenségek világába kilépve a tanulók nem képesek hatékonyan felhasználni az iskolában szerzett ismereteiket. Tudásuk erősen kontextus-függő, lényegében csak azt tudják, amivel a tanórán adott formában már találkoztak.
Tapasztalataink szerint a tudás közeli transzferjét a tartalomhoz kötöttség mellett a gondolkodási - elsősorban az induktív - képességek fejletlensége is akadályozhatja.
További tényező lehet a megfelelő szintű megértés hiánya, az ismeretek hibás reprezentációja.
Bár az oktatás nagymértékben hozzájárul a tanulók pontatlan, naiv elképzeléseinek kijavításához, még a középiskolás kor vége felé is jelentős a megtanult, de meg nem értett vagy félreértelmezett ismeretek aránya.
A gondolkodási képességek vizsgálata megerősítette azt, amit számos kutatás már korábban is jelzett: az induktív gondolkodás a tudás sok egyéb összetevőjével szoros kapcsolatban áll.
Különösen az analógiás gondolkodás játszik fontos szerepet a tudás ismerős és a tudás új helyzetekben való felhasználásában. A tananyag pontos értelmezésében, a tankönyvi tudás ismerős tudományos tartalmának megértésében alapvető fontosságú a deduktív gondolkodás, a logikai műveletek és a következtetési sémák helyes alkalmazása.
A deduktív gondolkodás esetében a fejlődés strukturális átrendeződésként jelentkezik, növekszik a műveletek helyes értelmezéseinek aránya. Mivel az induktív és a deduktív műveletek fejlődése főként a serdülőkor előtt megy végbe, az általunk vizsgált korosztályok összteljesítménye között viszonylag kis különbséget találtunk.
Vicces képek, szeptember 1, 2018 Tudásnap az óvodák - Beállítások a képeslapokhoz
A valószínűségi és korrelatív gondolkodás fejlődésében alapvető problémákat találtunk, a gondolkodásnak ez a formája a tanulók többségében nem alakul ki, nem szerveződik egységes rendszerré, a vizsgált életkori intervallumban visszaesés is megfigyelhető. A megértés-alkalmazás és a gondolkodás teszteken a hetedikes és a tizenegyedikes évfolyamok eredményei között általában kis különbséget találtunk.
A négy évnyi tanulás viszonylag kevés hatással van a tartós tudásra, a képességek fejlődésére. Ezzel szemben erős szelekciós tendenciákat figyelhettünk meg: a hetedik évfolyamon az osztályok között, a tizenegyedik évfolyamon az iskolatípusok és az osztályok között egyaránt nagy különbségeket tapasztaltunk.
Az iskolai tudás
A szülők iskolázottságának önmagában egyik életkorban sincs jelentős hatása a tanulók teljesítményeire, de erőteljesen befolyásolja a tanulók iskolaválasztását. Az iskola legnagyobb kudarcát a tanulók attitűdjeinek formálásában látjuk. Különösen a kémia és a fizika tanulásával kapcsolatban alakul ki alapvetően negatív beállítódás.
E két tárgy esetében a különböző összefüggések vizsgálata más problémákat is a felszínre hozott, például azt, hogy az iskolai osztályozás gyakorlata ezekben a tantárgyakban a legbizonytalanabb.
