Kérdés az ember találkozik. A pápa szerdai katekézise: A Bibliában találkozik Isten az emberrel - Vatican News
Lásd még: drámai költemény és kétszintes dráma A Tragédia a kiegyezés évtizedének irodalmára jellemző nemzeti témán felülemelkedő, főszereplőként az emberiséget szerepeltető filozófiai alkotás: emberiségköltemény.
Műfaja drámai költeményközvetlen műfaji előzménye Goethe Faustja. Bár a Tragédia gondolatvilága egyike a legsokoldalúbbaknak a magyar irodalombana benne leírt eszmefuttatások mégsem saját szépségük miatt fontosak, hiszen Madách műve is csak a már sokszor megírtakat öltözteti új formába Nem adhatok mást, csak mi lényegem, Nem az idő halad, mi változunk, Milliók egy miatt, Ábrándozni van még tárgy elég stb.
A 15 felvonásos drámai költemény nagy terjedelme miatt meglehetősen nehezen kezelhető: ha minden mondatot megtartva, és a szerzői utasításokat követve próbálnánk színpadra állítani, négy-öt órásnál is hosszabb darabot kapnánk.
Madách és Arany írása megkülönböztethetetlen A mű első kritikusa Madách jó barátja, Szontágh Pál volt, akinek hatására Madách megküldte az egyetlen létező kéziratot Arany Jánosnak.
Aranynak kezdetben nem tetszett a mű, különösen, hogy a Teremtőt Madách egy munkájára önelégültséggel tekintő mesteremberként mutatta be. Hónapokkal később mégis végigolvasta a darabot és rájött, hogy elhamarkodottan ítélt, amikor azt mondta, az csak utánzása a Faustnak.
Az átolvasás során a koszorús költő bele is javított a kéziratba, így nem tudni, pontosan mekkora rész jutott neki a Tragédia megírásából egy ben lezárt filológiai-grafológiai vizsgálat szerint mintegy alkalommal, de a javítások túlnyomó része csak a helyesírást érintiám mivel a levelezésekből is kiderül, hogy Arany csak stilisztikai, helyesírási változásokat eszközölt a művön, így a Tragédia gondolati szerzőjének mindenképp Madáchot kell tekintenünk, különös tekintettel arra is, hogy a javítások nemcsak az ő tudtával, de kifejezett kérésére történtek.
Az angol, a francia, a német és a környező országok nyelve mellett számos [2] egyéb nyelvre is lefordították. A Tragédia létrejöttének elsődleges forrása az es és 'as évek fordulójának kettőssége volt.
Az —es forradalom és szabadságharc bukása fölött érzett általános külsejű férfi, 60 végén, és a kiegyezés fellendülést hozó évtizedének kezdetén született. Ennek tudható be a mű ellentmondásossága, az optimizmus és a pesszimizmus közti csapongása.
Kapcsolódó kérdések:
Madách történelemszemléletére, és így a Tragédia történeti színeire erős hatással volt a Georg Hegelnémet filozófus által felállított triáda. Eszerint a különböző történelmi korok uralkodó eszméi tézis később ellentétükbe antitézis csapnak át, idővel pedig feloldódnak egy átfogó eszmében szintézis. Prága, Falanszter érezhetjük a pozitivista gondolkodók hatását.
Az ember tragédiájában mégsem a történelmet, személyes csalódásait vagy az újonnan jött tudományos nézeteket szeretné Madách bemutatni, sokkal inkább a hozzájuk fűződő nagy szellemi áramlatok sorsát és szerepét. Az Ember tragédiájával szemben az elismerések mellett kritikák is megfogalmazódtak.
The biology of our best and worst selves - Robert Sapolsky
A kritikusok elsősorban a mű pesszimizmusát bírálták, [3] de Prohászka Ottokár ezen kívül például a kérdés az ember találkozik cinizmus és káromlás kendőzetlen ábrázolását, valamint azt kifogásolta benne, hogy Madách azonosulni látszik művének pesszimizmusával; amely véleménye szerint a hívek számára erkölcsileg zavaró és romboló hatású.
Óriási volt az érdeklődés iránta: a színházaktól százával rendelték a jegyeket telefonon; a Nemzeti Színházban Az üggyel a szovjet pártlap, a Pravda is foglalkozott, kijelentve, hogy a magyar munkásság teljesen egyetért a Kérdés az ember találkozik betiltásával.
Felsorolt sérelmeik között szerepelt a Tragédia betiltása is egyéb ügyek mellett. A dokumentumot en írták alá. Révai Arany János helyett, sőt vele szemben Erdélyi János tanulmányait jelölte meg az üdvös módon haladó alapvetések kiindulópontjának.
Javítatlan és kimaradt sorok[ szerkesztés ] Az ös kiadás borítója.
