Egyszeri vagy hozott fel ezt a történetet

Ma van a te l hetetlen hara n g napja Ma van a te l hetetlen hara n g napja bőrkabát - Pétër László Hungary 1.

De legyen része annak, amivé válsz. Lehetséges, hogy ugyanaz a lépcső, amely eddig lefelé vezetett, felfelé is vezet?

A vagdalkozás a törtetőké. Vagy ha elbuksz benne, képletesen? Három végzetes hiba van, amely elvezethet akár a porba sújtó és megalázó gyűlöletig is: a szeretet utáni sóvárgás, a szeretet túltengése, és a szeretet hiánya.

NE hagyjátok magatokat A bukovinai székelyek egy átmeneti réteget hoztak létre, egy olyan félnépi műfajt, amely regulákat, szállóigéket, közhelyeket és viccet vagy vicces történetet tartalmaztak. Ezeket egy idő után természetesen szelektálták, az érdekesek tovább éltek. Mint már említettük, a régi bukovinai eredetű töredékes történetek, külön réteget képeznek és csak töredékes formában, egy-egy villanásban maradtak ránk.

Mára elkoptatta őket az idő vasfoga, a történelem gyors sodró ereje és a sokszor szaporán életvitelt váltó nemzedék. A bukovinai népcsoport kényszerű elvándorlásai kínkeserves nehezítések voltak, s emiatt az elfeledést sehogyan sem minősíthetnénk nemtörődömségnek. Néhány sorban azonban, lélekindítónak egyszeri vagy hozott fel ezt a történetet is megemlítünk egy kis példatárat a megkopott bukovinai rétegből: - A volt hadikfalviakról elterjesztették, hogy olyan okosak hogy az erdőn áthaladva is mindig keresztbe viszik a létrájukat.

Két falu leányai a Szucsáva keskeny szakaszán kiabálták át egymásnak, egyik a másikának: -Tej, túró! Ez a régi csúfondároskodás a két felekezet között nagyon sokáig elevenen élt. Így történt meg aztán, hogy az andrásfalvi reformátusok a Duna mentére is külön református falut alapítottak maguknak, Hertelendyfalvát. Számos Bukovinából hozott szólás, mondás és anekdota vidította fel még kedélyüket, sanyarú sorsukból ítélve úgy tűnik, hogy csak így tarthatták meg életkedvüket, életörömüket.

HELYI ANEKDOTÁK

A csüggedők lélek-ugrató történetekkel, megtörtént bohóságokkal, fabrikált viccekkel, csípős odamondogatásokkal, mesébe illő anekdotákkal, mindezek mellé a ma már kötetekbe gyűjtött népdalokkal Kiss Lajos és Bodor Anikó: Az Al-Dunai székelyek népdalai I-II és főként tüneményes népmesékkel Szőcs Boldizsár meséi vigasztalták és szórakoztatták magukat sokszor szorongatott helyzetben is.

És, Isten bizony, mindez igaz is volt! A mindennapi élet hozta furcsa események megörökítésével, és sokadszori felemlegetésével szórakoztatta egymást a három székelytelep népe, mindaddig, amíg a modernizáció szelleme fokozatosan felmorzsolta az egykor nagyszerű közösségi életet. Ma már csak falusi vagy faluközi művelődési műsorokban akad egy-egy tehetséges mesélő, aki a múltból merített kincsekből megcsillant egy-egy gyöngyszemet.

Olvassa el online MAGYARÁZAT:Konyv: Voros Eirik tortenete - Eszaki Forrasok Az eddig még meg nem jelent különleges könyv óizlandi szövegeken - három Az izlandi az egyik legkorábbi nyugat-európai nemzeti kultúra a jól formált, realista történetekben, történetírói művekben gazdag Az apró részletekbe menő írások nemcsak bizonyítják, hanem eleven ábrázolásokkal demonstrálják is, hogy a Grönlandra kitelepült izlandiak a es évek végétől kezdve - vagyis évvel ezelőtt! Részletes keresés. Bor, delikát. Egészség, életmód.

Így szeretnék közülük meg említeni három ma élő nagy mesélőt, de lehetne harminchármat is : a háborús Bácskában, Bajmokon született, de Felsőnánán megébredő, majd a szétszakított, külön vidékekre elvándorolt közösség csoportjai körében népmeséket, anekdotákat… gyűjtő és kitűnően előadó népművészet mesterét, Kóka Rozáliát.

Az Al-dunai hagyományőrzés talán legnagyobb műkedvelő tehetségét, a hertelendyfalvi Lőcsei Antalt, vagy a völgységi Kakasdon született Sebestyén Istvánt, kiváló mese- és tréfamondót.

Kiknek elődei hajdan nagyhírű népművészek lehettek, csak minderről mit sem sejtettek, mert akkoriban a szórakoz tat ás még nem számított szakmának.

Képzeljük el, hogy a magunk törvénye szerint akarunk élni. Nem adózva semmilyen felső hatalomnak. Kiszakítani a természetből azt dús legelőt a hegyek alján a háziállatoknak, halat a tengerből, meg amit még a gazdagsága elénk szórami az élethez, apáink életmódjához kell. Izland így települt be, sajátos társadalma sokáig őrizte ezt a szabadparaszti szemléletet.

Ők akkor csak tették a dolgukat, alkalmi ünnepeiken újra és újra előadták, és ingyen adták tovább tanult kincseiket közösségüknek… Átörökítették mesélésükkel mindazt, amit mi mindmáig még összecsipegethetünk, ha szívünk vágya úgy diktálja. Szülőfalumban, Székelykevén a fokozatosan szaporodó és rétegződő, megtörtént vagy utólagosan átfabrikált anekdotát Dr. Gyűjtésük mindmáig nem vált közkinccsé, és így hihetetlen gazdag, talán még szerkesztetlen arzenálját nem élvezhetjük, és nem is mérhetjük más hasonló kitartó gyűjtőmunkával összenyalábolt népi közkincshez, így példának okáért, Bácskában a Dr.

A bukovinai székelyek az Al-dunai közegbe tévelyedés, és az új körülmények közé ékelődésük után a későbbiekben sem maradtak pompás humorérzék és magas fokú szórakozási igény nélkül. Fejben hordható örökségüket, sokáig megtartották, és az új falvaikban egyre-másra gyártották feltehetően megszámlálhatatlan anekdotájukat, élő személyekről szóló jól megtalpalt humoros történeteiket.

Úgy látszik, hogy a székely góbéság a népi kultúra hasznos sallangja volt, csakhogy kellő időben nehezen ismerték f el : így manapság már nehezen hozzáférhető. Mi több, mindmáig az utókorra hagyott, megmentett és rekonstruált anekdotákat sem tudjuk kellőképpen értékelni.

Az életvitelünk folyamatos változásai miatt, mára nem is igazán tudjuk átélni a múlt élvezetesebb dolgait, olcsó góbéságnak tartjuk azokat? Néhány korabeli anekdotát, talán még kellő időben alkalmi gyűjtők feljegyeznek: de a többi csak szó-beszédben él tovább. Egy idő után így el is felejtődhet minden, ami még megvan: elhomályosítják, elkoptatják a heti rendszerességgel tobzódó újabb élethelyzetek, események, és sok más dolog… De, mi is lett a keleti Kárpátok lankáitól majd kilométerrel délnyugatabbra, az Al-Dunánál?

Megtört és megkopott valamelyest, és más népcsoportok közelségében talán fel is hígult kissé, de mégis tovább gyarapodott a szóbeszéd által elraktározható anekdota-kincs.

1. PDF LETÖLTÉS Konyv: A Korda sztori
2. Kizárja ezt már a műfaj képlékenysége, könnyed alkalmazkodása helyhez, történelmi-társadalmi viszonyokhoz, vagy akár az előadó és közönség férfi vagy női neméhez.

A három, lápon megkapaszkodó településen Székelykevén, Hertelendyfalván és Sándoregyházán született anekdoták közül mostanra szerény-néhányat sikerült nekem is felnyalábolnom. A legtöbbet mégis Székelykevén gyűjtöttem össze, mivel hogy ennek a falunak a szülötte vagyok, így sokukat immár gyermekkoromban hallhattam. Többnyire kopottasak, csorbák, fancsalik, vagy külön változataik vannak, de még a mieink, a hangulatukban egyszerre őseink múltjához, múltunkhoz, és egyszerre már az új világunkhoz is tartoznak.

Ezeket egyszeri vagy hozott fel ezt a történetet nemigen lehet: de azokat, amelyekre rábukkantam, megpróbáltam témájukban és tájjellegű, képi világukban is megfogalmazni: a magam s a megtartó hagyományok iránt érdeklődők szórakoztatására.