Írisz jost menyasszonyok

Ezzel szemben minden helyszín valódi. Jobban mondva, tele. Bár ha kis szerencséje van, akkor még megéri a nyarat. De még egy nyaralást…? Az ismerősei talán írisz jost menyasszonyok most is azt hitték, hogy meghalt. Talán azt, hogy megbolondult.

Paul Marshall ugyanis váratlanul — egyik pillanatról a másikra — eladta grafikai cégét, de még a London zöldövezetében lévő lakását is. Most egy bérelt lakásban élt a Sohóban, és igyekezett felélni a pénzét.

Nem volt egyszerű. Azt hitte, könnyebb lesz.

írisz jost menyasszonyok

A bangkoki repülőjegy is mindössze hatszáz fontba került. Igaz, turistaosztályra szólt, pedig Paul talán most az egyszer megtehette volna, hogy első osztályon repül. Mégsem volt szíve annyi pénzt elherdálni, amennyibe az első osztályra szóló jegy került. Pedig ott olyan az ülés, hogy aludni is lehet, kényelmesen. Csakhogy Paul nem volt fáradt. Ráadásul mostantól a lehető legkevesebbet akart aludni.

írisz jost menyasszonyok

Londonból Amszterdamba repült. Néhány órát várnia kellett a bangkoki gépre. Nem érdekelték a sajtok, a márkás napszemüvegek, a neves divattervezők kollekciói, amelyeket a reptéri üzletek kínáltak. Betévedt egy újságoshoz, nézegette a lapokat, a színes magazinokat, aztán a könyvekhez lépett.

Mellette egy harmincas nő nézelődött. Vörös haja a vállára hullt, és amikor Paulra nézett, a férfi látta, milyen érdekes a nő írisz jost menyasszonyok. Titkokat rejtett — és kihívást. Más körülmények között Paul esetleg rástartolt volna írisz jost menyasszonyok nőre, hátha — végre — benne megtalálja élete szerelmét, a társat, olyasvalakit, akivel egészet alkothat, ő, a fél, illetve már csak negyed, aki hamarosan már csak egytized lesz, aztán majd annyi sem.

Nem, Paul nem viszonozta azt a kíváncsiságot, ami a nő szemében csillogott. Ő már nem kereste a szerelmet. A nő néhány másodpercig nézte, aztán visszafordult a könyvekhez.

írisz jost menyasszonyok

Mintha alig észrevehetően megvonta volna a vállát. Paul azután látta, hogy jegygyűrű csillan az ujján. A vörös nő végül levett egy könyvet a polcról, és a pénztárhoz indult. Paul önkéntelenül követte példáját. Levette ő is ugyanazt a regényt, majd kifizette. Talán mégis Frankfurton keresztül kellett volna utazni, gondolta. Ahhoz a géphez jobb lett volna a csatlakozás Londonból.

De Paul nem kedvelte a németeket, tartott tőle, hogy egy csomó nőzni induló, sörrel telitankolt, ordítozó német fickó társaságában kell megtennie a tíz-tizenegy órás repülőutat. Mehetett volna a az ügyfelek nordhausen légitársasággal is, de akkor esetleg beszélgetnie kellett írisz jost menyasszonyok a mellette ülő honfitársával, és ahhoz nem volt kedve.

Senkire sem tartozott, miért utazik Bangkokba. Még az anyjáékra sem. A szülei nem értették, miért adta fel a sikeres, jól jövedelmező vállalkozását. Az apja ma is egyetlen fél mannheim vezette könyvelői irodáját, vett egy lakást a ciprusi tengerparton, ahol az anyjával hónapokat töltött, és úgy tervezték, ha apja nyugdíjba megy, ott élnek majd.

Paul idegenkedett szülei kispolgári életétől, amire jó példa volt a ciprusi apartman is.

Pesti Napló, február ( évfolyam, 25– szám) | Arcanum Digitális Tudománytár

Még ha valami izgalmas helyen vettek volna ingatlant. Egy lakást Barcelonában, mondjuk, közel a tengerhez. Paul látott egy filmet a városról, azóta vágyik oda. Ennek már vagy tíz éve. Miért nem ment el? Hol az időt sajnálta rá, hol a pénzt. Hol nem lett volna megfelelő útitársa — hol volt, csak vele jól írisz jost menyasszonyok magát Londonban is. Vagy vehettek volna egy apartmant Észak-Olaszországban.

Közel Velencéhez, közel Veronához. Paul gyerekként járt Velencében a szüleivel. Akkor írisz jost menyasszonyok büdös volt a város — úgy hallotta, ma már nem érezni rothadócsatorna-szagot. Ha Velencére gondolt, az ugrott be neki elsőnek, hogyan ontották magukból a kövek a hőséget még társkereső app, ha hit is.

írisz jost menyasszonyok

És hogy hányingere volt a többórás vaporettózás után. Velencébe is vissza kellett volna mennie. És még mennyi helyre! Paul összerezzent a kérdésre. A váróban ült, kezében pörgette a repülőjegyét. Biztosan arról olvasta le a férfi, hogy Londonból indult.

És nem is esik — válaszolta. Ma még a nap is kisütött — magyarázta. Tényleg nem esett, de én akkor sem kedvelem a londoni klímát. Thaiföldön már véget ért az esős évszak, bár előfordul, hogy egy-egy nagy zivatar ilyenkor is elárasztja a várost. Megesett, hogy ki sem tudtam lépni a hotelből, akkora víz hömpölygött az utcán — bólintott a férfi. Hatvanas lehetett, magas volt és ősz hajú, a bőre napbarnított.

A szeme volt a legfurcsább. Barna szem illett volna hozzá, az írisze mégis halványkék vagy halványszürke volt. Paul nem tudta eldönteni. Ő is bólintott.

Ha esik, hát esik. Végtére is nem napozni megy Bangkokba. Szóval kurvázni indul, gondolta Paul. A férfi elővett egy névjegykártyát, és ráírt valamit. Ha többet akar tudni a városról, keressen meg. Nem, ne gondoljon semmi rosszra! Furcsa akcentusa volt. Paul nem tudta eldönteni, milyen nációhoz tartozhat. Holland lehet? Ahhoz túl barna. Vagy lemegy Pattayára? Egyelőre maradok Bangkokban — felelte.

Paul fanyarul elmosolyodott, aztán hallgatásba burkolózott. És minden harmadik leprás.

Amikor annyi jó hely van a világban. Hogy messze van. Hónapokig egy távoli, AIDS-szel, leprával, maláriával és egyéb halálos kórokkal sújtott helyen akarsz tartózkodni? Közben meg felszámoltál itthon mindent? Ugye, kisfiam, nincs valami bajod?

Doktor Moshsal meg tudnám beszélni, hogy vizsgáltasson ki. Nincs-e agydaganatod.

  1. Он проводил очень много времени среди них, наблюдал за их играми и в конце концов был принят ими как друг.
  2. Honlap társkereső nők algéria
  3. Изображение Диаспара проваливалось в прошлое на миллион лет в минуту, и перемены совершались так стремительно, что глаз просто не мог за ними уследить.

Most láttam egy tudományos filmben, hogy írisz jost menyasszonyok valakinek hirtelen teljesen megváltozik a viselkedése, annak agydaganat is oka lehet — görbült sírásra a szája. Paul átölelte. És azokra a helyekre, ahol még nem jártam, ennyi az egész. Nem tanultad el apádtól, hogyan lehet félretenni… — Ha elfogy a pénzem, akkor majd hozzátok költözöm Ciprusra — mosolygott.

Paul világéletében tudott bánni a pénzzel vagy inkább mégse, gondolta most. Igencsak furcsállotta, hogy erre nem emlékezett az anyja. Hiszen megtanult spórolni. Nem költött semmi különösre, néha vett egy-egy új farmert vagy időnként öltönyt leértékelve. A legtöbbet CD-re fizette ki, meg a kocsira.

Kényelmes, megbízható autó volt, ránézésre elég unalmas. Most attól is megvált. Gondolkodott rajta, ha visszatér Londonba, bérel majd egy sportkocsit. Vagy vesz egy motort. Ugyan tizenéves írisz jost menyasszonyok óta nem motorozott akkortájt néha kölcsönkapott egy crossmotort az egyik haverjától, cserébe néhány albumértde sebaj.

  • Pesti Napló,
  • Fejős Éva. Bangkok, tranzit - PDF Free Download
  • (PDF) Karsztvizek az ókorban és a római Pannoniában | Andras Nyiro - extenda.hu

Majd belejön. Azt mondják, nem lehet elfelejteni. David Rosenberg körülnézett a gépen. Látta a családokat, akik pihenni indultak, az egyedülálló pasikat, akik egészen egyértelműen a thai lányok miatt repülnek több mint tíz órát, látott néhány párt, akik elszánták magukat, hogy két hét alatt felfedezzék Thaiföldet ezen mosolyognia kellett, bár díjazta az írisz jost menyasszonyokés volt néhány kereső.

O csak így nevezte őket. Meglepődött, hogy most, ahogy futtában körülnézett, több ilyen utast is látott. Ez nem mindig volt így. Megesett, hogy fel-alá kellett sétálgatnia a gépen — mintha csak egy kis mozgásra lenne szüksége — ahhoz, hogy felfedezzen egy-két keresőt.

Lehet, hogy közülük egyik-másik csak kalandot keresett, de voltak, akik valami mást, ami nélkül nem működik már jól az életük.

Pesti Napló, 1921. február (72. évfolyam, 25–47. szám)

David felismerte őket: feszültek voltak, sápadtak, mármár csüggedtek, de tekintetükben megcsillant valami. A keresőknek Thaiföld volt az utolsó állomás. Ha ott sem találták meg azt, ami olyan fontos lett volna nekik, akkor valószínűleg sehol. Most például itt ült az angol pasi. Kereső, ez egyértelmű, bár meglehetősen bizonytalan, és David úgy gondolta, valószínűleg még a férfi sem tudja, hogy mit is keres valójában.

Talán majd Thaiföldön rájön. David tudta, kevesen állapítanák meg, hogy maga is kereső. Már hány éve is…? Talán tíz, talán annál is több. Minden évben Bangkokban töltötte a telet — idén nem tudott korábban jönni, de már nagyon át volt fagyva a lelke, amikor írisz jost menyasszonyok felszállt a gépre —, és Bangkokban reggelente azzal a reménnyel ébredt, hogy aznap talán megtalálja azt, amiért minden évben visszajön ide, amiért már nem is tudná elképzelni, miként lehet e nélkül a forró, titokzatos és — a szó szoros értelmében — ölelő város nélkül élni.

A reptéren megismert, ősz hajú férfi az előtte lévő sorban ült, és lelkesen magyarázott valamit a szomszédjának.

írisz jost menyasszonyok

Paul fülét többször megütötte a Bangkok szó. Biztosan gyakran jár oda. Talán egész életében utazgatott.

írisz jost menyasszonyok

Talán mindig azt tette, amihez kedvet érzett. Paul sosem figyelt arra, mit diktálna a kedve. Írisz jost menyasszonyok hozta létre tizenkét évvel ezelőtt a vállalkozását, mert kirúgták a munkahelyéről számítógépes karbantartó volt, s bár a munka talán érdekelte volna, a kollégáit nemigen kedvelte, így nem bánta, hogy soha többé nem kell betennie oda a lábát. Az apja segített neki a piackutatásban, és végül az ő javaslatára kezdett plakátok tervezésével és kivitelezésével foglalkozni.

Apja szimata jó volt, de Paulnak, ha őszinte akart lenni magához, be kellett vallania, hogy nem szereti azt a munkát. A megrendelőknek fogalmuk sem volt a vizualitásról, a kis nyomdáknak, amelyeknek Paul cége munkát adott, a határidőről.

Folyton csúsztak, és Paul sokat idegeskedett. De még ekkor sem tette fel magának a kérdést: miben lelné örömét? Az a baj, gondolta Paul, hogy erre ma sem tudja a választ. Azt tudja, miből lett elege — de hogy mi mást választhatott volna? A gép gyorsulni kezdett a kifutópályán.

Paul nézte a fényeket, amelyeket sorra maguk mögött hagytak, és eltűnődött: vajon jobb lett volna-e, ha a repülést választja?

Olvassa el is