Egyedülálló férfiak stendal

Mi lesz az oltottakkal és mi lesz a jövőnkkel? - Szedlacsik Miklós ember és életjobbító mester coach

Kazinczy és a művészi egyedülálló férfiak stendal elve Bodrogi Ferenc Máté: Rend és elragadtatás Kazinczy esztétikai alaptapasztalatainak egy közös mintázatáról Fogságom naplója Granasztói Olga: Kazinczy és a korai angol tájképi kertek Magyarországon Papp Júlia: Adatok a Kazinczy-levelezés kritikai kiadásához Dobszay Tamás: A szabaduló Kazinczy Völgyesi Orsolya: Etika és politika Kazinczy és az es Zemplén vármegyei tisztújítás Biró Annamária: Kazinczy esete a szászokkal Írótársak és leányok Hász-Fehér Katalin: Szabadkőműves mintázatok Kazinczy Ferenc fogsága utáni kapcsolatrendszerében Penke Olga: Kazinczy és a Mindenes Gyűjtemény Orbán László: A Maris históriája Jó esetben azonban az ünneplés olyan tudományos pezsgéssel is párosul, amely aztán maradandóan beírja magát a szakirodalmi hagyományba.

Minden remény megvan rá, hogy a Kazinczy-emlékév, amely az író születésének Flörtöl értékesítési asszisztens a publikációk nagy száma is figyelemre méltó, több monográfia, számos tanulmánykötet, tematikus kérni, hogy megismerjék a partner és szövegkiadás jelent meg az évfordulóhoz kapcsolódóan.

Sa­ játos jelentőséggel bírnak az évforduló alkalmából az Országos Széchényi Könyv­ tárban és a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett kiállítások katalógusai, valamint a Szenvedelmek, szenvedélyek egyedülálló férfiak stendal kötet, melyek a szövegek világát kitárják a képek felé, érzékeltetvén nagyon szoros kapcsolatukat. S végül, de nem utolsósorban, meg kell említenünk a Kazinczy Ferenc művei címen megindult kritikai életműkiadás első három kötetét Pályám emlékezete, Fordítások Bessenyeitől Pyrkerig, Külföldi ját­ szószín.

Ahhoz még nincs elegendő távlat, hogy megítéljük e szakirodalmi termés közelítő értékét, bizonyos tendenciák azonban talán kitapinthatóak. Elsősorban arra gondolhatunk, hogy a Kazinczy kapcsán az irodalomtörténet-írásban megszokott témák mellé amelyek művelése természetesen továbbra sem vesztett időszerűségéből becsatlakoztak eddig elhanyagolt vagy nem is nagyon érintett vizsgálati tárgykörök is.

Megemlíthető például erre nézve a Kazinczy és a kertművészet kapcsolatát vizsgáló számos tanulmány vagy a divat és viselet problémakörét Kazinczyval összefüggésben tárgyaló írás, illetve a Kazinczy-önképek angolszász hagyományhoz való visszavezethetőségét felvető találkozó hely telefonnal. Mindez természetesen nemcsak tematikai újdonságot jelent, a témák megkívánták a megközelítések és módszerek terén is az innová­ ciót, a szokatlan nézőpontok alkalmazását.

Összességében a egyedülálló férfiak stendal hozadék talán az, hogy a régóta meglévő felismerés, mely szerint Kazinczy életműve oly­ annyira a különböző művészeti ágak határterületein mozog, hogy megközelítésében 9 szükséges az interdiszciplinaritás, szélesebb körben elkezdett a szakirodalmi gyakorlatban is működni.

Ilyen interdiszciplináris karakterű a jelen tanulmánykötet is. A tanulmányok első változatai előadásként hangzottak el a Aztán az előadások tanulmányformát öltöttek, lektoráláson és javításokon estek át, s úgy nyomtatódtak e lapokra.

A szerzők nyelvészek, történészek, művészettörténészek és irodalmárok, akik megpróbálják eltérő szaktudományos megközelítéseiket összehangolni, párbeszédre késztetni, ami a szakirodalmi hagyományok különbségei miatt nem is olyan könnyű. A szövegek mindenesetre kísérletet tesznek erre, s törekszenek szélesíteni Kazinczy interdiszciplináris megközelítésének még nem túlzottan kitaposott útját.

A tanulmányok négy nagyobb fejezetbe soroltattak. A Nyelvújítás és fordításirodalom című részben Kazinczynak a nyelvvel kapcsolatos tevékenységéről és néhány nevezetes fordításáról értekeznek a szerzők, míg a Medialitás és társművészetek című részben művészetés irodalomtörténészek próbálják feltárni kép és szöveg viszonyait.

A Politikum és identitás című részben a történelmi események és a gazdasági mindennapok Kazin­ czyját pillanthatjuk meg, az Írótársak és leányok című záró rész pedig az életrajzi és kapcsolattörténeti kutatások újdonságaiból ad ízelítőt.

Biztassuk magunkat azzal, útra bocsátván a jelen kötetet, hogy egyedülálló férfiak stendal itt olvasható 38 tanulmány sokféleségében talán kicsit a jubileumi emlékév termésének kicsinyített mását is jelenti.

TRANSFERT NEC MERGITUR

Az egyik közösség az ún. Ez a nemesség tudvalevőleg nem csak magyarul beszélt, noha közöttük egyértelműen a magyar anyanyelvű nemesség volt többségben.

A natio Hungarica számára — a rendi szolidaritás és a nemzetiségi béke érdekében — rendkívül fontos volt a latin nyelv, a magyar pedig noha sokan használták nem volt különösebben fontos: nem vetődött fel, hogy a hivatalos nyelvként szolgáló latin helyére lépjen.

• Szabad ülést az ülés
• STENDHAL: ELBESZÉLÉSEK

Hungarus-tudat alakította ki — ezt a közösséget a Magyar Királyság területének bármilyen nyelven beszélő lakosai alkották. Az ő számukra a hazát ennek a soknemzetiségű Magyar Királyságnak a területe jelentette.

Meglepő tények igazolják, hogy ez a beállítottság milyen erős nemzeti érzés forrása volt, de ebben az érzésben a magyar nyelv semmilyen lényeges szerepet nem játszott — magyarul egyedülálló férfiak stendal nem is tudtak. A magyar lakossághoz tartozó értelmiségiek és nemesek bizonyos köreiben egyre inkább előtérbe került a nyelvi-kulturális nemzet jelentősége. Ennek az átalakulásnak az alapját a magunk részéről egy jól áttekinthető, de azért elég komplikált szociológiai 1 Szűcs Jenő, A magyar nemzeti tudat kialakulása, Bp.

Ebben a pillanatban úgy látszik, hogy négy, egymást követő s egymástól alaposan eltérő arculatú nemzedék munkájának eredménye, hogy a XIX. A négy nemzedék közül az első a század közepe táján lépett a színre s elsősorban az egyházi értelmiség köreiből került ki.

Ez a nyelvkérdés hazai történetének az egyik legizgalmasabb fejezete — minden genezis izgalmas —, mivel azonban a körülöttük zajló események csak áttételesen kapcsolódnak Kazinczy Ferenc munkásságához, most nem merülnénk el a részletekben.

Hozzátartozik viszont Kazinczy világához az újkori nyelvkérdés történetében a második nemzedék. Ezt az es egyedülálló férfiak stendal színre lépő nemesi garnitúra alkotja, velük jelentkezik be a Kosáry Domokos terminusával felvilágosult rendiség.

E program rendkívül gazdagon strukturált gondolati építmény volt, amelynek középpontja röviden egyedülálló férfiak stendal összefoglalható.

A nemzet létét azonban önmagában véve nem a nyelv stabilizálja — a nemzeti lét fennmaradásához birtok és erő szükséges. A nyelvnek ebben van döntő szerepe. A nyelv önmagában véve tehát nem alkotóeleme a nemzetnek, a nyelv itt még másfajta kapcsolatban van a nemzettel: a tulajdona. Ez azonban létfontosságú tulajdon: ez az a kulcs, amely a tudományok kapuit nyitja meg s e kapuk mögött rejlik az erő forrása a nemzet számára s ezzel voltaképpen az egyedüli lehetőség, hogy ne tűnjék egyedülálló férfiak stendal a történelem viharaiban.

Ennek a gazdagon tagolt rendszernek a tartalma a nemesi érdekeknek megfelelő modernizációs ideológia. József trónra lépését követően, Bessenyeinek és társainak visszavonulása után. E nemzedék tagjai túlnyomórészt a társadalom alacsonyabb néposztályaiból származnak, és egészen másképpen interpretálják a nemzeti nyelv kérdését, mint elődeik tették.

Vitáról ugyan egyáltalán nincs szó, a hangsúly viszont alapvetően megváltozik: a nyelv már egyértelműen első a nemzetet alkotó egyedülálló férfiak stendal közül.

Kockázatos műélvezet - Stendhal-szindróma

Ha nem is minden író számára az egyedüli, de bizonyosan mindegyik számára a legfontosabb. Bíró Ferenc, Bp. Ezzel a beállítással ők a nyelvkérdést az alacsony sorból — mondhatjuk így is: a magyar harmadik rendből — származott értelmiség ideológiájaként értelmezik.

Ha csak az tekinthető a magyar nemzet tagjának, aki magyarul beszél, akkor a natio Hungarica rendi ideológiája ellen indul egyedülálló férfiak stendal a magyar nemzetet ezek szerint nem a magyarországi nemesség alkotja, hanem mindenki, aki magyarul beszél.

Az állításnak a rendi alkotmány árnyékában ugyan nincs semmiféle közjogi súlya, egyedülálló férfiak stendal mellette szóló érvelésnek azonban ellenállhatatlan ereje van, hiszen azt mondja, hogy magyar nyelv nélkül nincs magyar nemzet sem.

Ha nem törődünk nyelvünkkel, két-háromszáz év múlva csak úgy emlékeznek ránk, mint mi a keltákra: ők is éltek valaha. De az állításban nem csak a fenyegetés van ott. Ez az ideológia tehát — fontos hangsúlyozni — nem a magyar harmadik rend nevében szól, hanem a magyar harmadik rendből származó írástudók nevében.

Hangjuk indulatos és magabiztos. Kazinczy Ferenc az as évek vége felé kerül be az irodalmi életbe, amelyben a nyelvkérdés már kivételesen fontos szerepet játszott, s amelynek az utóbb idézett két interpretációja töltötte be az írott nyilvánosságot.

Az ő álláspontjának alapvonásai ennek az évtizednek a végére alakultak ki s ez az álláspont egyértelmű: nem kételkedik ugyan annak a megállapításnak igazában, hogy a egyedülálló férfiak stendal a nyelv teszi nemzetté, de ez azokban az interpretációkban, ahol találkozott vele számára láthatóan nem volt rokonszenves gondolat. Tegyük rögtön hozzá: e felfogás kialakulása nem nélkülözte a meglepő fordulatokat.

Korábban Bessenyei Györgyhöz és a nemesség többségéhez hasonlóan ő is úgy vélte, hogy a nyelv és a nemzet között nincs lényegi kapcsolat.

Egy epizód: ban Dienes öccsével joggyakorlaton hosszabb időt töltött Eperjesen s különösebb érzelmek nélkül szemlélte a városka tarka-barka nyelvi állapotát. Nem a magyar nyelv sanyarú sorsán bosszankodott, hanem azon, hogy senkivel nem volt alkalma a franciát gyakorolnia.

József halála után, a nemesi ellenállás diadalának hónapjaiban vagyunk, márpedig néhány hónappal korábban és éveken át Kazinczy a hírhedt nyelvLásd Bíró Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma, Bp. K azinczy Ferenc, Pályám emlékezete, s. Lényegesebb észrevennünk, hogy ilyesfajta mondatokhoz még csak hasonlót sem ír le élete egyedülálló férfiak stendal negyven éve során, sőt nyíltan még azt sem fogalmazza meg, hogy a nyelv a nemzet határozmánya. Mégis igaznak gondolta, csak éppen önmagában, pontosabban: abban a formában, ahogy táján felmerült, veszélyes igazságnak.

Népsport, 1957. április (13. évfolyam, 1-19. szám)

Azzal önmagában nincs baj, hogy az értelmiség interpretációjában a nemzet fiai közötti hierarchia új alapokra flört edeka, hogy tehát azok számíthatnak különös figyelemre és kitüntetett helyre a nemzet életében, akik hozzá tudnak járulni a magyar nyelvű tudományok virágzásához.

A baj ott van, hogy ebben a nézőpontban összekeveredik a nehéz sorban élő értelmiség nyugtalansága és a tehetség önérvényesítő törekvése. Ízetlen dolog lenne egy névsorolvasás: ki mindenki gondolta úgy, hogy a nemzet dicsősége érdekében forgatja a tollát. Kazinczyt ez a felfogás mélyen nyugtalanította.

Nyugtalanságának okairól közvetlenül ugyan semmit nem árul el, de közvetetten könnyen kideríthetők a kérdések, amelyek számára e magatartással kapcsolatban felmerültek. Aki ír, máris hozzájárul a nemzet dicsőségéhez? Mindegy, mit ír? Mindegy, hogyan? Vannak egyedülálló férfiak stendal az írás minőségének elbírálására?

Nem vezet káoszhoz, ha az író csak a hazafiságra hivatkozik? Kazinczy elfogadta, hogy a nyelv a nemzet határozmánya, de egy szót nem írt le azon az ideologikus nyelven, amelyen a századvég alacsony sorból származott értelmisége beszélt, ő, az első köztársasági mozgalom majdani elítéltje ebben a kérdések megismerni egymást a csapat hajlíthatatlan volt.

Minden jel szerint veszélyesnek tűnt számára az alacsonyabb néposztályok felől érkező írástudók ellenőrizhetetlen indulatait megalapozó és fel-felszító elgondolás.

A fiatal kassai hivatalnok egyedülálló férfiak stendal a nyolcvanas évek végén megtalálta a nemzet régi, nyelvi-kulturális fogalmába újonnan beépített ideológia elleni védekezés hatásos módját.

Mondhatnánk: megtalálta azt a nyelvet, amelyen más módon lehet és kell beszélni a nyelv nemzetalkotó szerepéről. A nyelv nemzetalkotó szerepének elismerése és — ugyanakkor — a hozzátartozó ideológia elleni védekezés a nyelvkérdéshez való teljesen új viszony kialakítása volt. Az autentikus magyarságnak legfőbb Bíró Ferenc, A kialakulás ideje A fiatal Kazinczy és a nyelvkérdésIrodalomtörténeti Közlemények,— Ez pedig csak az írott nyelv világában gondolható el, hiszen csak ott tehető nyilvánossá és ott ellenőrizhető.

Ha az értelmiség ideológiája szerint mindenki a magyar nemzethez tartozik, aki magyarul beszél, Kazinczy törekvése egész életében arra irányul, hogy éppen ebben a vonatkozásban állítson fel minőségi kritériumokat.

1. Ismerje kis időt
2. Gyümölcsös társkereső oldal
3. Kabije nők találkozó
4. Kulcsszó keresés - extenda.hu - Élni tudni kell!

Ezzel ellenőrizze — pontosabban: ő és a művelt kevesek ellenőrizzék — azt, ami körül a kortársak ideologikus törekvéseinek alapja volt: a nemzeti nyelvet. A nyelvileg egységes nemzet fiai között a régi hierarchia helyett egy új, merőben kulturális alapokon álló hierarchia körvonalai jelennek meg, az önelvű, a különféle ideológiáktól és máshonnan eredő szemléleti módoktól egyaránt mentes nyelvi-kulturális nemzet fogalma elsősorban az ő tevékenysége nyomán teljesedik ki és szilárdul meg.

De miképpen történt mindez? Az egyik: egyre nyilvánvalóbb, hogy a nyelvi egység, a művelt köznyelv, vagy ahogy Pais Dezső óta12 mondjuk: az egységes irodalmi nyelv kialakításában a széphalmi kúria lakójának döntő szerepe van. Meg lehet kockáztatni az állítást: ezért a nyelvi egységért alighanem Kazinczy tette a legtöbbet a magyar nyelv újabb egyedülálló férfiak stendal történetében. Ez annak ellenére így van, hogy grammatikai alapok nélkül nincs nyelvi egység, márpedig bizonyos: ő nem tartozott egyedülálló férfiak stendal kor zseniális grammatikusai közé.

De nyugodtan mondhatjuk, hiszen dokumentálni lehet: egyedülálló érzéke volt a nyelv egészének működéséhez. Tudjuk, hogy a kor két egymással éles vitában álló nagy nyelvtudósa, Révai Miklós és Verseghy Ferenc közül ő Révai mellé állt. Lelkes híve lett, de tegyük rögtön hozzá: nem lett a tanítványa.

Révai nyelv­ tudományának az ő számára voltaképpen egyetlen szempontból volt jelentősége. Ez Kazinczy számára teljességgel elfogadhatatlan állítás volt, viszont nem tudott helyette semmi mást ajánlani. Társkereső fiatal keresztények Közleményei,— Ez végleg, az utókor számára is eldöntötte a kérdést.

Arany Jánosnak az imént idézett s az es években leírt véleménye már tradíciót folytat, s ez a tradíció alighanem abban a pillanatban születik meg, amikor kora nyarán levél érkezik Széphalomról a pesti universitas tanárához. Kazinczynak voltaképpen csak erre az egyetlen tézisre volt szüksége Révai nyelvtudományából, más nézeteivel elég gyakran nem értett egyet.

Önálló elképzelései voltak, amelyeket ugyan képtelen volt rendszerbe foglalni, de ettől függetlenül: alighanem pontosabban és mélyebben értette a magyar nyelv működését, mint a két, egymással vitázó nagy nyelvtudós. Nem vonultatnék itt fel minden lehetséges tényt, Singles münchen János ban megjelent tanulmányában14 bőségesen található adatok ismertetése helyett inkább egy, a szakmai köztudat számára egyedülálló férfiak egyedülálló férfiak stendal kevésbé ismert kis történettel illusztrálnám az állítást.

Élni tudni kell

Révai Miklós és Verseghy Ferenc között a egyedülálló férfiak stendal tudvalevőleg rendkívül éles volt, amit tanítványaik is folytattak. Verseghy Ferenc halála után egyik híve, Sághy Ferenc közzétette a nyelvtudós írásos hagyatékának egy részét s közben sort kerített egyedülálló férfiak stendal, hogy számba vegye: milyen fontos kérdésekben nem értett egyet a két nyelvész.

Ez csak a tárgyilagosságát dicsérné, de itt nem tárgyilagosságról van szó, hanem arról a mindenképpen különleges egyedülálló férfiak stendal, hogy az utókor — az as években már működő Akadémia s mára kialakult nyelvhasználatunk — a két, mindmáig legnagyobb magyar grammatikus megoldásainak a felét elutasította. Csak azokat fogadta el kivétel nélkül, amelyek mellett Kazinczy letette a garast. Kazinczy számára azonban a fő feladat mégiscsak a magyar nyelv gazdagítása volt.

Ez a másik ok, amiért nem igazán szerencsés a nyelvújítás szó használata.

A neológia fogalma viszont megengedi, hogy Kazinczy elképzeléseiben meglássuk az időben alaposan változó alakzatokat és — főleg —, hogy meglássuk a neológia körül kialakult, megszilárdult és rendszerré szerveződött elméletét, amelynek a szó szoros értelmében vett nyelvújítás csak egyik, bár lényeges, de egyáltalán nem biztos, hogy olyan nagyon lényeges eleme.

A neológia legfontosabb fogalma az író szabadsága lesz, ez egyedülálló férfiak stendal — különféle témakörök révén — az es évek vitáinak középpontjában, amelyek előbb a Levelezésben, majd től, a Tudományos Gyűjtemény című folyóirat megindulásától kezdve — az írott nyilvánosságban is zajlanak.

Itt azonban alapvető dolog annak tudomásulvétele, hogy Kazinczy íróként kívánta alakítani a nyelvet. A neológia elsősorban írói program, abban az értelemben, hogy az irodalom felől közelít a nyelvhez.