Új ismerős ritkán rönk
Az üveg ezer darabra fröccsent, még az ágyra is jutott a cserepekből. Egy éles szilánkba bele is tenyerelt, ahogy ijedtében kipattant a dunyha alól.
A kapcsoló felé nyúlt, de az égőben nem gyulladt fény. A letört ág összeverte a villanydrótokat, csóvában hullottak a szikrák, s áram nélkül maradt a ház.
Rettegve feküdt le minden este, és éberen aludt, annyira, hogy nem tudta, képzeleg vagy álmodja-e azokat a furcsa alakokat, akiket a háza körül látott motoszkálni. Azt hitte, eljött a vég, valaki nekivágta az üvegtáblának a diófarönköt, s belépett az ütött résen.
De csak a szél sikított az üvegnyíláson, új ismerős ritkán rönk mozgás nem ütött zajt. Levette a kapcsolóról a kezét, a falnak lapulva odalépdelt az ágya mellé passzított kisszékhez. A gyógyszerdobozok, singles goch között kitapogatta az elemlámpát, és felgyújtotta.
Megborzongott, mert a szél beszökött a házba, és nyomában egyre erősebben tolakodott be a téli hideg. Közelített az ablakhoz, megfontolt léptekkel, nehogy megcsúszon egy üvegcserépen.
Amint közelebb lépett, a széllel nedves hűvösség csapott az arcába. Nem várhatott volna egy kicsit — méltatlankodott —, hogy ne lenne vele tele a szoba. Ráborult az asztallapon kinyújtott karjára, de nem tudott álomra szenderülni. Érezte, hogy bent jár a szél a szobában.
Ez sem hagyta aludni, és a gondolatok sem. A zaklató gonddal, hogy mitévő legyen.
Ismerősök a tanyákon | A Magyar Rendőrség hivatalos honlapja
Kihez kopogjon be reggel, hiszen karácsony első napja lesz. Kit zavargasson, hogy ha üveget nem is gittez a keretbe, legalább fóliával befoltozza az ablakot. Nem történt volna baj, ha ahogy eltervezte, még ősszel, lombhullatás után szólt volna valakinek, hogy vegye ki a fát.
De nem volt hozzászokva, hogy törődnie kell a férfimunkával is. Az ő emberének, amíg élt, mindenre volt gondja. Mindent megjavított, ami munka adódott a ház körül, azt elvégezte, neki csak a mosás meg a főzés maradt. Néha kevésnek is tűnt a napi teendő, bírt volna többet is.
De nem volt, akivel törődjön, kettecskéjük gondját kellett csak viselnie. Született ugyan egy fiúgyermekük, aki új ismerős ritkán rönk tanulni városra, s úgy odaszokott, hogy alig-alig látogatott haza. Később Jugóból átszökött a szabad világba, onnan meg nem jöhetett. Volt még egy készlet gyolcs konyharuhája, azokkal betekerte az edényeket, hogy tartsák a meleget.
Újvacsora | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál
A pakkot felakasztotta a kormányra, mert mindig tolta maga mellett a biciklit, hogy legyen mibe kapaszkodnia. Bizonytalanok voltak már a léptei. Észrevette, ahogy a harmadik szomszédban, az útra néző ablakon meglebben a függöny. Ő csak biggyesztett, és még jobban nekifeszült, oldalra fordítva a fejét, hogy ne csípje annyira az arcát a metsző szembeszél. A dinamót, amit még az ura szerelt a biciklire, ráhajtotta a kerékgumira, és a kormányra erősített lámpában pirosas fény pislákolt fel.
Csóvája ficánkolt a havon, de nem világított annyit, hogy lássa maga előtt az utat. Nem is kellett neki világosság, becsukott szemmel is eltalált volna a temetőbe. A Jézus-keresztnek támasztotta a biciklit. Csönd volt, csak a kutyák vonítását lehetett hallani a faluból.
Kapcsolódó oldalak
Motorbúgást, más zajokat nem. Kirakta rá a szatyorból, amit hozott, a karácsonyesti vacsorát.
Vendégkönyv Zsuzsi és Dani Köszönjük Nektek ezt a csodás 1 hetet, amit itt tölthettünk.
Kikanalazgatta a levest némán, és szó nélkül majszolta el a kalácsot is. Jóllakott hamar. Nem evett sokat, a leves után csak egy szeletet a kakaós kalácsból.
- Erdőalja Settlement in Evera | World Anvil
- Erdőalja A Sötét Erdő mélyén nem csak szörnyek élnek.
- Találkozó lányok dakar
- Flört jégtörő
- Magyar Írás, 3.
- Kérdés, amikor találkozunk egy lány
- Ismerik a lajosmizsei tanyavilágot a csemői határtól a kerekegyházi végekig, negyven kilométeres körzetben.
Új ismerős ritkán rönk többet hozott, nem csak a magának való adagot, mert ugyanannyit főz most is, mint amikor ketten voltak. Visszarakta a szatyorba az edényeket s az összehajtogatott konyharuhákat.
