Igyekszem egy európai nő számára a házasság.

Közel a Kelet: Segítség, egyiptomi udvarló! II. rész

Molnár Edit Családi értékek - magatartások - demográfiai tendenciák A családi élettel, a gyermekvállalással kapcsolatos vélemények, attitûdök alakulását vizsgálva rendre azt tapasztalom, az emberek szívesen deklarálják magukról, hogy életüket el sem tudnák képzelni igyekszem egy európai nő számára a házasság nélkül. A házasságot pedig legtöbben korántsem valamiféle "elavult intézménynek" gondolják, hanem a lehetô legjobb életformának. Jellemzô ez a 40 évesnél fiatalabbak generációjára. A es évek elején - munkatársaimmal együtt - elôször magam is meglepôdtem azon, hogy a házasság és a gyermekes lét preferálása Magyarországon - más országokhoz képest - különösen intenzív.

srác keres lányt

Az ellentmondást, amely e "lágy adatok" és a kemény tények között van, kétségkívül nehéz megfejteni. A születések és a házasságkötések száma évrôl évre kevesebb, a válásoké elég magas, és - fôképp a es évektôl - érzékelhetôen növekszik a házasságon kívüli születések aránya. Ezek a kemény tények nem egy szakmatársunkat meglehetôsen sommás megállapításra ösztönzik, a házasság vagy akár a család válságaként értelmezve azokat. Különbözô viták alkalmából, olykor publikációban is tapasztalom: a "kemény" és a "lágy" adatok ellentmondását úgy oldják fel, hogy ez utóbbiakat egyszerûen csak hitetlenkedve fogadják, akár még elfogultságot vagy módszertani, kérdezésmetodikai tévedéseket is feltételezve mögöttük.

Pedig az ellentmondás nem magyar specialitás, más európai országok kutatói is szembe kerülnek vele. A "kemény" és cocody társkereső "lágy" adatok, vagyis a magatartások és a vélemények, attitûdök, értékek nem simulnak egymásra úgy, ahogyan a dolgok leegyszerûsítésére hajlamos logikánkkal azt látni szeretnénk.

Ebben a dolgozatban - részben kutatási tapasztalatok alapján, részben csupán hipotéziseket fogalmazva - e problémakör néhány magyarországi sajátosságát igyekszem felvázolni. Értékek, normák és demográfiai trendek zavarba ejtô kapcsolata A termékenységcsökkenés magyarázatára nagyon sok kísérlet történt az elmúlt évtizedekben. A különbözô tényezôk hatásmechanizmusának összefoglalására kidolgozott elméletek közül a demográfiai átmenet elmélete csakúgy, mint a termékenység es években virágzó közgazdasági elméletei csak általánosan és leíró módon számolnak be arról, hogy a modernizáció során bekövetkezô gazdasági és társadalmi változásokkal egyidejûen a családok gyermekszáma mindenütt lényegesen csökken vö.

Andorka, A gazdasági-társadalmi változások közül azonban egyik sem áll erôs és közvetlen ok-okozati kapcsolatban a termékenység alakulásával. A nemzetközi szakirodalomban minden hatótényezôre nézve mint pl.

Még több termék Kiderül, mi az igazán fontos - Félve regisztráltam a társkeresőre, nem bíztam a sikerben, ezért meglepett, amikor egy nagyon jóképű férfi írt, hogy szeretne megismerni.

Mára már meglehetôsen vissza is szorult az az elképzelés, hogy e demográfiai változásokban a gazdasági okok játsszák az elsôrendû szerepet. Az as évekre tehetôk azok a kezdeményezések, amelyek a termékenység magyarázatát a kultúra területére tolták.

Ez elsôsorban a princetoni vizsgálathoz, közelebbrôl a belga Lesthaeghe nevéhez fûzôdik vö. Lesthaeghe-Wilson,Lesthaeghe,aki szerint a termékenységi tendenciában a gondolkodás általános megváltozása, a vallás és igyekszem egy európai nő számára a házasság a hagyományos értékek, normák, szolidaritási formák meggyengülése, a szekularizáció, az individualizmus térhódítása a meghatározó.

chat és online társkereső rochefort sur mer

A családi élettel kapcsolatos értékek és normák kereteit a XX. A családi élet biológiai - utódnemzô - és társadalmi értelemben vett reprodukciós funkciói meghatározott normák szerint érvényesültek.

Ennek a rendnek, állandóságnak a biztosítása gyakorlatilag "össztársadalmi érdeknek" számított. Ezek a normák - a család egyes tagjainak egymásért hozott áldozatain alapulva - kevéssé, vagy egyáltalán nem tûrték meg a megfontolatlan döntéseket, az állandóságból, rendszerességbôl, a családi élet nyújtotta biztonságból való kísérletezgetô "kiugrást" sem.

A családi döntések meghozatalában a tradíciók, az elfogadott tekintélyek nyújtottak segítséget, a gyermeknevelésben is a szülôi tekintély érvényesítése játszotta a szerepet.

Palimpszeszt szám

Fontos normatívaként érvényesült, hogy a család - az esetleges konfliktusok ellenére is - kifelé harmóniát, egységes képet mutasson vö. Cseh-Szombathy, Az utóbbi évtizedek tapasztalatai arra utalnak, hogy ezeknek a normáknak a hatása erôsen meggyengült.

Igyekszem egy európai nő számára a házasság normák vannak kialakulóban, amelyek a tradíciókkal való bizonyosfajta szembefordulásban nyilvánulnak meg. Az Európai Értékrend Alapítvány vizsgálatai azt támasztják alá, hogy bár a családalapító generáció változatlanul megkülönböztetett értéket tulajdonít a családnak, a gyermeknek, a tradíciók helyett egyre inkább elônyben részesíti a spontaneitást, a kísérletezést, az új élmények keresését a családi élet korábban szinte kötelezônek tartott rendjével és tervszerûségével szemben.

Tapasztalhatók annak jelei, hogy erôsebb az egyéni, privát szféra megôrzésére irányuló törekvés - még a házastárssal szemben is - a sikeresnek tartott gyermeknevelésben kisebb a szerepe a szülôi tekintélynek, és sokan hajlamosak az egyéni vágyakat elôtérbe állítani, támogatni még olyan esetekben is, ha annak a családi életre gyakorolt hatásai esetleg negatívak.

Az újfajta normák nyomán olyan életvezetési stratégiák bukkannak fel, amelyek kevesebb gyermek mellett kétségtelenül jobban megvalósíthatók.

E folyamatoknak azonban csak egyik megnyilvánulása a családok fiók létrehozása társkereső vállalt gyermekszám csökkenése. További következmény, hogy a közgondolkodás is megengedôbbé válik a házasságon kívüli - fôképp házasságot megelôzô - szexuális kapcsolatokkal, a házasságon igyekszem egy európai nő számára a házasság gyermekvállalással, sôt a szokásostól eltérô pl.

Szécsi Pál - Két összeillő ember

A demográfusok egy része szívesen fordult e szociológiai megközelítésû "elméletkezdemény" felé, ami az utóbbi idôben az empirikus kutatásokat is az értékek és normák megfigyelése felé terelte. Az as, es évekig szinte kizárólag csak a házasok fôképp házas nôk családterveit és termékenységi magatartását vizsgáló survey-k mind jobban kiterjedtek speciális "mintákra" például a férfi népességre is, továbbá a házasságon kívül szültek, az élettársi kapcsolatban élôk, az elváltak, özvegyek, az egyszülôs családok, a gyermekek mintáira, valamint lakossági közvélemény-kutatásokra.

A mérési módszerek azonban még nem kiforrottak. Ha például a kutatók azt találják: a házasságon kívül gyermeket szülôk körében magas és növekvô az iskolázott nôk aránya erre példa Franciaországmögötte új értékrend individualizáció, szabad életforma-választás, a hivatalos kötöttségektôl, szabályoktól való mentesülés igénye stb.

Ha a helyzet éppen a fordítottja: fôképp alacsony társadalmi státusú, szakképzetlen, nagyon fiatal népességre jellemzô pl. Angliaakkor az vélhetô, hogy a fiatal párok a társadalmi státus, az egzisztencia bizonytalanságát igyekeznek mielôbb kompenzálni gyermekvállalás, családalapítás révén.

Pedig ebbe nem kell belehalni; nem is halunk bele, ha társaink szeretetét és személyünk jelentőségét tapasztaljuk. Ez ad az életünknek értelmet. A második világháború végén koncentrációs táborban szenvedő zsidók életénél aligha lehetett gyötrelmesebb élethelyzet. Pótcselekvés hiányállapotban Ha valaki nem kap szeretetet, és azt tapasztalja, hogy a személye senkinek sem fontos, még nem biztos, hogy depressziós vagy öngyilkos lesz.

Ezek a feltevések elég valószínûnek, elfogadhatónak tûnnek. Ám az is igaz, hogy a házasságon kívül szült nôk számottevô része a késôbbiekben mégiscsak férjhez megy, és törvényesíti - többnyire éppen a gyermek érdekében - az apával való kapcsolatát, és ez érvényes Igyekszem egy európai nő számára a házasság és külföldre egyaránt S. Molnár-Pongrácz, Ez mindenesetre azt mutatja, hogy az "új értékekkel való azonosulás" és a "hagyománykövetés" fogalmai egzakt kutatás céljaira ma még kidolgozatlanok és meglehetôsen sérülékenyek.

Ráadásul a tapasztalatok szerint az egyes országokban illetve régiókban a családi életformák igen nagy változatosságával kell számolni, amelynek okai tisztázatlanok, a termékenységre igyekszem egy európai nő számára a házasság hatásait, trendjeit pedig ma nehéz elôre megbecsülni.

A demográfusok között ma többé-kevésbé konszenzus van abban, hogy az értékstruktúra változásai elsôsorban a házasságkötések és a termékenység csökkenésének, az élettársi kapcsolatok, a házasságon kívüli születések és az egyszülôs családok növekedésének tendenciáiban tükrözôdnek. Ezeknek a tendenciáknak az iránya többé-kevésbé azonos, jóllehet dinamikájuk már korántsem az és elég jelentôsek a régiónkénti, nemzetenkénti eltérések is.

Ez arra vall, hogy a tendenciák mögött álló szocio-kulturális háttér is nagyon különbözô. Svédországban például, ahol a törvényes házasság szinte kötelezônek tartott elôírása a legkorábban rendült meg, s ahol a nem házas szülések aránya talán a legmagasabb ez egyes vélemények szerint liberális értékek terjedésének jelea teljes termékenységi arányszám szinte egész Európában tapasztalt csökkenése az es években megállt, a as évek közepén pedig növekedésnek indult ami viszont egyesek szerint beszélgetés megismerni a gyermek és a család inkább a tradicionális értékek térnyerésére utal.

A svéd nôk rekordmagas és folyamatosan emelkedô munkaerôpiaci részvétele modernség, liberális értékek?! Az utóbbi idôben a termékenység növekvô tendenciája Svédországban megfordult. Egy másik példa a korábban hagyományosan magas termékenységû Olaszország lehetne, amely napjainkban az európai országok közül az egyik legalacsonyabb termékenységi szintet produkálja modernség?

Megint más Magyarország és a többi volt szocialista ország példája, amelyekben az európai szinten közepesnek vagy annál magasabbnak minôsíthetô termékenység a rendszerváltozás után zuhanásszerûen, drámai módon csökkent.

„Sokféleképpen lehet muszlimnak lenni”

Ez azonban nem jár mindenütt az élettársi együttélések és a nem házas születések látványos növekedésével. Ez utóbbiak szempontjából Lengyelország a tradíciókat legerôteljesebben ôrzô országok közé tartozik, miközben ott az Ugyanakkor Magyarországon a termékenység - legalábbis ismerősök mallorca Bokros-csomag életbelépéséig - nem csökkent olyan először tudni a törvényi, mint a többi rendszerváltó országban, ám rendkívül gyorsan növekedett a nem házas születések aránya.

A tabló zavarbaejtô. Azt sejteti, hogy a tradicionális értékek és attitûdök nagyon is modern magatartásokkal járhatnak együtt, és rendkívül eltérô családi struktúrák léteznek anélkül, hogy szoros kapcsolat lenne a termékenységcsökkenés, a házasságkötések és a lazább együttélések, élettársi kapcsolatok egymáshoz viszonyított arányai, valamint az attitûdök között Mire jutnak az empirikus vizsgálatok? A családdal és gyermekkel kapcsolatos nemzetközi vélemény- és attitûdvizsgálatok többnyire abból a feltételezésbôl indulnak ki, hogy a különbözô survey-k összehasonlítását a lehetô legegyszerûbb kérdésmegfogalmazások szolgálhatják.

Ám e legegyszerûbb, a politikai választások közvélemény-kutatásaira emlékeztetô kérdésmegfogalmazások kevéssé érzékenyek olyan finomságok feltárására, mint amilyen a közgondolkodás fô áramlatai és az egyéni életvezetési utak közötti távolság. Többek között ez az oka annak, hogy az eredmények nem túlságosan meggyôzôek.

Közel a Kelet: Segítség, egyiptomi udvarló! I. rész

Egy kilenc európai országra vonatkozó reprezentatív felvételben idézi: Coleman, a többség egyetértett azzal, hogy "a gyermek az élet fontos célja, és házasságban kell, hogy megszülessen". Egybecseng ezzel az Kamarás,amely szerint a meghatározó többség minden országban azt vallja: "a házasság nem elavult intézmény". Ezek a vélemények többnyire kevéssé differenciálódnak a válaszadók egyéni paraméterei például családi állása, családi állapota szerint.

találkozó egyetlen blois

A vizsgálati eredményekbôl sokan azt a következtetést vonják le, hogy a családi élet modernizálódását, a különbözô, alternatív családi együttélési formák jogosultságát - illetve azokat az attitûdöket, amelyek ezt támogatják - a nemzetközi kutatások egyáltalán nem támasztják alá Coleman, Mások éppen hogy "túlértékelik" az országok közötti nem túlságosan nagy véleményeltéréseket: a házasság vagy a gyermek értékére vonatkozó nemzetközi "összátlagot" meghaladó, vagy az alatt elhelyezkedô nemzeti átlagokat pedig a "tradicionális-liberális" dimenziójában értelmezik.

Ennek alapján egészen furcsa térképeket lehet felrajzolni.

Engedni, hogy a Szentlélek működjön a házasságban – Gregor Ági és Gábor a Házas Hétvégéről

Így kerül például a "leginkább liberális" országcsoportba - Svédország mellé - Olaszország vö. Tóth,ahol egyébként a párkapcsolatokra meghatározó módon a házasság jellemzô, és a - látványosan megcsappant igyekszem egy európai nő számára a házasság termékenység itt gyakorlatilag azonos az ún.

Egyes olaszországi szociológusok a termékenység csökkenését éppenséggel a házas életforma bizonyos tradícióinak intenzív továbbélésével magyarázzák. Míg az olasz nôk gazdasági aktivitása jelentôsen fellendült, szinte semmilyen változás nincsen a hagyományos családi szerepmegosztásokban.

A férj, a család kiszolgálása ugyanúgy "társadalmi elvárás", mint abban az idôben, amikor az asszonyok még nem dolgoztak, ezért a tradicionális családi életforma, a férj "uralkodó", a feleség "alárendelt" szerepe - amihez úgy tûnik, egyelôre mindkét fél ragaszkodik - csak kisebb gyermekszám mellett tartható fenn.

Seres Attila, A magam részérôl erôsen megkérdôjelezném, hogy például "a házasság legfôbb elônye az anyagi biztonság" állítás elfogadása tradicionális beállítódást jelez-e. Nem fordítva van?

Arab feleségek klubbja.

Az olasz nôk ma már jelentôs helyet foglalnak el a munkaerôpiacon, így a korábbi helyzethez képest kevésbé vannak kiszolgáltatva annak, hogy a férj tartsa el ôket. A "házasság legfôbb elônye az anyagi biztonság" megfogalmazású állítást 16 ország közül éppen Olaszországban utasítják el a legjobban.

egyetlen nő előnyök

Emögött, nézetem szerint, nem "liberális gondolkodásmódjuk" áll, hanem inkább az, hogy a házasság "eszmei" jelentôségének Olaszországban nagyobb súlyt tulajdonítanak, mint nő keresési kampány házasság nyújtotta anyagi biztonságnak.

Fölteszem, lehetséges, hogy egy másik országban ugyanakkor mégiscsak valamiféle hagyományos szemléletmódot jelez, ha az anyagi biztonságot tartják a házasság legfôbb elônyének. De vajon mondhatjuk-e, hogy a kérdésmegfogalmazás nemzetközi összehasonlításban is alkalmas a "tradicionális", illetve "liberális" attitûdök szétválogatására? A jelek mindenesetre arra vallanak, hogy a magatartást befolyásoló értékek és preferenciák nemzeti szinten történô megragadása és összehasonlíthatóvá tétele korántsem egyszerû, és szorosan összekapcsolódhat az adott országokban fel-felbukkanó másfajta ideológiai áramlatokkal.

Maga Lesthaeghe is nagy figyelmet szentel az olyan "kiugró" események magyarázatának, mint az ún. Házasságcentrikusság és gyermekcentrikusság Magyarországon A nemzetközi survey-k Magyarországra vonatkozó paraméterei mindig kiugróak.

Ezzel elôször saját kutatásunk alkalmával szembesültünk, amikor négy ország Magyarország, Lengyelország, Oroszország, Németország - külön-külön a volt NSZK és a volt NDK kisgyermeket nevelô szülôinek válaszait hasonlítottuk össze abban a kérdésben: "Kinek jobb az életben: a gyermekeseknek vagy a gyermekteleneknek?

Olvassa el is