Normális ember tudja,

A normális ember tudja, hogy

Az iskolában Connell és Marianne szinte kerülik egymást. Conell igazi közösségi ember, az iskolai focicsapat sztárja, Marianne magányos, büszke és visszahúzódó lány. Amikor Connell elmegy a Marianne-ék házában dolgozó édesanyjáért, különös, megmásíthatatlan kapcsolat jön létre a két tinédzser között, amelyet eltökélten titkolnak.

Érettségi után mindketten az ország legjobb egyetemére, a dublini Trinity College-ba kerülnek ösztöndíjasként. Az egyetemi évek alatt sem sodródnak el egymástól, összetett kapcsolatukban ellentmondásos helyzeteket szül a vonzalmaik és a lehetőségeik közt feszülő különbség. Sally Rooney szűkszavú, visszafogott prózájában briliáns pszichológiai érzékkel, normális ember tudja, kegyetlen, máskor gyengédebb jelenetekben mutatja be a vidéki kisvárosból származó, eltérő vagyoni helyzetű két fiatal társadalmi beágyazottságát, családi hátterét és baráti körét.

A normalitás, mint kifejezés létjogosultsága az én fejemben egy hatalmas kérdőjel; a jelentése, a hajszálpontos definíciója egy bosszantó talány, amin minél többet töri az normális ember tudja, a fejét, annál messzebb kerül az igazságtól.

normális ember tudja, smalltalk kérdések megismerni egymást

Már ha van olyan. Unalmas óráimban — és ó igen, olyanból mindig akad — el-elgondolkodok ezen, de sosem jutok sokra.

A Normális emberek egy klisés tinisorozat is lehetett volna, de nagyon nem az lett

A normalitás képlékeny fogalom, és akárhányszor azt hinném, na most megvan, mindig kicsusszan a kezeim közül, mint a nedves szappan. Nem csoda tehát, hogy ismét belemerültem a filozofálgatásba… de talán éppen ezt nevezném meg a könyv egyik fő erényeként: hogy gondolkodásra serkenti a nyitott olvasót. Igazi aranybányát talál az, aki a sorok egyszerű dimenziójából át tud lépni a mögöttük húzódó színesebb, és tartalmasabb világba. Itt tartva szerintem igen beszédes információ, hogy a jól megszokott, idézetek jelölgetésére használt cetlik mellett ezúttal használatban vettem egy nagyobb jegyzettömböt is, az így lefirkantott jegyzeteim pedig úgy normális ember tudja, ki néhány laponként a könyvből, mint salátalevelek egy megpakolt hamburgerből.

Sokan azonnal korszakos műnek, egy generációt meghatározó történetnek kiáltották ki, amivel, mint minden ilyen típusú általánosító mondattal, természetesen lehet vitatkozni. Ha nem is beszélünk róla szuperlatívuszokban, azt kétségkívül el kell ismerni, hogy szép és igaznak ható mese két érzékeny emberről, ami kellően érdekes ahhoz, hogy egy ültő helyünkben elolvassuk saját tapasztalat.

Mindig akadt megfejtenivalóm, na. Ehhez viszont, mint már írtam, szükség van a történet alapvető rétegeinek felismerésére; arra, hogy mindig mélyebbre lássunk a soroknál.

Az első, s mondhatni alapvető réteg az a konkrét, írott szöveg amit magunk előtt látunk: a történet tagolása, cselekménye és az ezek közvetítésére használt megfogalmazás. Ebben valóban nincs semmi túlkomplikált, a történetszál egy állandó hullámzást követ a két főszereplő kapcsolatának minősége szerint, az ehhez tartozó szerzői stílus pedig végletesen minimalista, ezáltal pedig sokkal életközelibb, mint a regények nyelvezete általánosságban, hiszen nem próbálja túlírni a jeleneteket.

Ezt egyrészt értékelem, másrészt ha a regény kapcsán bármi negatívumot akarnék kiemelni, azt ezen a téren tenném, mégpedig egy okból: a tördelés miatt.

  • Pof helyszíni találkozón franciaország
  • A kapcsolatokban sérülünk és a kapcsolatainkban gyógyulhatunk meg, mondta Popper Péter, legendás magyar pszichológus, és ez gondolat sokkal többet elmond a Normális emberekről, mint bármilyen szerelmes gif vagy idézet.

A párbeszédeket kissé rendhagyó módon sikerült kezelni, aminek bizonyára volt valami oka, ami nekem nem tűnt fel… vagy lehet nem is volt, ki tudja, mindenesetre számomra jódarabig megnehezítette a gördülékeny haladást a függő beszéd szerű megoldás, amit Sally Rooney alkalmazott. De összességében ezt nem mondanám a könyv hibájának, sokkal inkább az én gyengeségemnek.

Amit a cselekmény keretének megismerése után szükséges feltérképeznünk, az maga az érintettek köre, pontosabban mondva a főszereplők, s nekik is leginkább alaptermészetünk, valamint egymással, s a világgal való viszonyuk, a társadalomban elfoglalt státuszuk.

Account Options

Ezek alapján könnyedén párhuzamot vonhatunk Connell s Marianne élete és személye közt azok különbözőségét tekintve, elvégre normális ember tudja, első benyomások alapján mintegy fekete-fehérben ábrázolt szöges ellentétei egymásnak — a skála végtelen színeit csak a későbbiekben kapják meg, de erről egy kicsit később.

Most nézzük inkább bemutatásuk fő szervező elemét, azaz a köztük feszülő ellentéteket. Mint tudjuk, az egyén életét és személyiségét befolyásoló legalapvetőbb tényező a családi környezet, melyben felnőtt, s amelyben él. Megjegyzem — elkerülendő a negatív felhangot, ami esetleg akaratomon kívül is kihallatszódhatott az előbbi mondatból —, hogy ezekkel amúgy egyáltalán nem volt probléma, hála az írónő finom ábrázolásmódjának.

Sally Rooney: Normális emberek | Litera – az irodalmi portál

Lényeg a lényeg, családi szempontból két egészen eltérő pólust jelenítettek meg főhőseink: Connell apja réges-rég elhagyta a feleségét és gyermekét, így a fiú egyedül él az anyjával egy nem éppen bizalomgerjesztő környéken. Nem veti fel őket normális ember tudja, pénz, egyáltalán nem, de szeretik egymást, és ez akármilyen rosszra is forduljon a helyzetük, különösen Connellé, egy bizonyos fokú boldogságot és biztonságot mindig biztosít számukra.

Ahhoz viszonyítva, hogy a fiú kinőtt melegítőnadrágban jár iskolába, normális ember tudja, tűnik Marianne-nak megadatott minden: a hatalmas ház, a csodás környék, a nívós egyetem, a bejárónő, caen barátságos társkereső olyan élet, amelyben nem emészt fel egyetlen percet sem, hogy a pénzt kelljen számolgatni.

Nincs szorzás-osztás, hogy kijövünk-e vajon a hónap végéig valahogy. Mégis, a lány látszólag teljeskörű elégedettséget biztosító körülményei mellékesek, ahogy történetének kibontakozásával rájövünk, nem társul melléjük semmiféle családi érték. A fizikai bántalmazás és a lelki terror képezik Marianne otthonának légkörét; a szeretet, támogatás és effélék szócikkét a készítős kihagyták a Sheridan családi lexikonból.

Az otthon megtapasztalt érzések a fiatalok társas életének alakulásában is hatalmas szerepet játszanak, így válik a szeretetben nevelt Connellből egy közkedveltségnek örvendő, központi szerepet betöltő srác, miközben Marianne-t elzárkózott és független — olykor bizony lenéző — jelleme inkább kiutált és megvetett karakterré tette. Bevallom, ekkor kedveltem a lányt leginkább.

Lehet nem az a személyiség, aki megveszi az embereket kilóra a közvetlenségével, de legalább van benne tartás, és én ezt nagyra értékeltem. Egyedülálló volt, nem félt az lenni, még ha különösnek is tartották miatta.

Normális emberek - kritika

A külső környezet befolyásoló körülményein túllépve az igazi ínycsiklandozó és érdekes tartalmakat úgy érzem a karakterek belső világának feltárulása hozza el — és normális ember tudja, már az ellentéteken lovagoltunk, íme még egy: Connell és Marianne eltérő hozzáállása saját abnormalitásukhoz. Már ha kijelenthetjük, hogy nem normálisak, amit nem szeretnék emberi dél- korea társkereső, elvégre egy normalitás fogalmáról elmélkedő filozófiai kisesszé szerintem egyikőtöknek sem — és normális ember tudja, nekem sem — hiányozna cukorbetegek tudni estére, de az egyszerűség kedvéért tegyük föl balga módon, hogy a normalitás megegyezik az általános fogalmával.

Tegyük föl. Még ha fáj is. És térjünk vissza a kérdésre, hogyan viszonyul ehhez két főhősünk.

De miért nem mondja meg neki?!

Marianne kijelenthetjük, hogy egészen tisztában van különcségével — s bár később kiderül, hogy neki is vannak kételyei önmagával kapcsolatban, összességében egy elégedettebb ember képét jeleníti meg, aki képes elfogadni és felértékelni önmagát azon lekicsinylő és negatív külső vélemények ellenére, amelyek legtöbbször érik fiatal korában.

Ugyanekkor Connell félszeg személyéből csak úgy sugárzik, mennyire szégyelli a tömegtől való különbözését: örökké változtatni akar helyzetén, ezzel azonban saját maga ellenségévé válik, ugyanis a saját személye ellen folytatott néma harcban nem csupán a környezetével való közvetlen kapcsolatát veszítette el, hanem önmagát is.

Na meg persze Marianne-t is, időről időre, de ez már egy külön történet. Igen, ez tömény nyál. Ennek ellenére nem tudnám jobban kifejezni azt, miféle kapocs köti össze ezt a két fiatalt.

Ritka az olyan megértés és összhang, mint ami köztük alakul ki az évek folyamán, ezzel egyidőben mégis azt érzékelteti a regény, mintha láthatatlan fal húzódnak közöttük, amely bár olykor mintha ott sem lenne, végül, mikor igazán elérne egymáshoz a két karakter, mégis mindig nekiütköznek, és ezzel oda normális ember tudja, varázs.

normális ember tudja, társkereső ember szentek

Egyszerűen megütik az orrukat, ha platformok társkereső messzire mennek, és bár ez csak a személyes véleményem, én biztosra venném, hogy ezen nem változtat az utolsó oldalak feelingje sem. Van ami normális ember tudja, változik — bár szeretném azt hinni, hogy a rossz berögződések online társkeresés pszichológus. A lényeghez most közeledünk — lassan eljutunk normális ember tudja, szerzői stílustól és fogalmazástól, a cselekményen és a külső befolyásoló ingereken át, a normalitáson keresztül egészen Connell és Marianne belső világának központjába.

A fiatalkori események, a családi háttérből érkező benyomások lecsapódását lelki felületen szemlélni igencsak fájdalmas volt olykor, ahogy röviden ugyan, de mentális rendellenességekkel is szembesülhettünk, amelyeket már igazán nem érzem úgy, hogy ki kéne fejtsek bővebben — egyrészt, mert muszáj maradnia valami új felfedeznivalónak a kötet jövendőbeli olvasói számára, másrészt pedig azért, mert koránt sem vagyok abban biztos, hogy meg lehet fogni pusztán szavakkal mindazt az érzést és gondolatot, ami átfonta szereplőink belső világát.

Rettentő érdekes embereknek találtam őket: állandóan arra sarkalltak, hogy kielemezzem viselkedésük, reakcióik és érzéseik eredetét, de őszintén, én ettől éreztem jól magam.

normális ember tudja, helyszínen felkészült

Azt hiszem a Normális emberek legnagyobb ütőereje, normális ember tudja, ellátja az olvasóját gondolkodnivalóval: életutakat, problémákat, örökös fogalomzavarokat csempész a fejünkbe, amelyeken még bőven a kötet becsukása után is elrágódhatunk. Robot c. Elemezgethetek és köríthetek akármeddig, a lényeg ennyi marad, és bár ez számomra eddig sem számított ismeretlen felfogásnak, ez a könyv tudatosította bennem az eddigieknél is erősebben a lényeget: hogy míg mind arra koncentrálunk, hogy egy-egy egyén hogyan teszi tönkre a társadalmat meg a világot, addig a társadalom még annál is inkább elbassza az egyént magát.

Az Írországban játszódó sorozat áprilisában jelent meg, és szinte rögtön a BBC ideig legnézettebb stream-sorozatává vált.

Normális ember tudja, society, fuck normalitás, fuck társadalmi elvárások és a nyomás, hogy eggyé kell válnunk a homogén tömeggel ahhoz, megerősítést nyerjünk abban, velünk ugyan minden rendben van. A lányra az ereje és tartása miatt figyeltem fel, emiatt kedveltem meg a karakterét elég hamar: a büszke és enyhén felsőbbrendű izolációja, a szabadelvűsége rendkívül megnyerő hatást kölcsönzött számára.

Persze a későbbiekben magával a szereplővel együtt elbizonytalanodtam én is: egyetlen lakás berlin center az igenis emberi módon sebezhető oldala, a gyengeségei, melyek az erős első benyomás ellenére ott lapultak benne, s ezek… nem mondom, hogy elidegenítették tőlem, de… na jó, kicsit talán elidegenítették.

Intimitás testi és érzelmi szinten

Nem váltottak ki ellenszenvet, hiszen komplikált okok formálták őt olyanná, amilyen lett, és ezt átlátom, megértem, talán csak a vele kapcsolatos érzéseim terén átvette a vezetést a sajnálat a rokonszenv helyett. Kedvenc részek: Hogy mit nevezhetek a könyvből kedvencemnek, azt sokkal inkább a regény aspektusainak elkülönítésével, mintsem epizódok kiemelésével tudnám meghatározni.

normális ember tudja, fes nő keres férfit esküvői

Például a két főszereplő hosszú éveken átívelő se veled se nélküled kapcsolata ami, megjegyezném, szerintem nem ér véget a könyv befejezésével sem, hanem spirálként folytatódik tovább igazából minimálisan sem hatott meg, ellenben a pszichológiai érzékenység és a karakterek személyiségének rétegei, az ezek megfejtését segítő részletek megfogtak és teljes normális ember tudja, lekötöttek.

Igen, a kedvencem egyértelműen az a folyamat volt, mely során feltérképezhettem Marianne és Connell belső dinamikáját, motivációit.

  1. Kislemez trier facebook
  2. И все же он понимал, что это именно Диаспар, хотя даже не задавался вопросом о том, откуда ему это стало Улицы были уже, здания - ниже, парк исчез.
  3. Вот образ того, что нам удалось реконструировать.
  4. Ajándék ismerős

Ő maga azonban nem lesz más. Ugyanaz az ember lesz, saját testébe zárva.

  • Thomas bieler menyasszonyok
  • Olvass bele —

Akárhová megy, ettől nem szabadul.

Olvassa el is